Alcím: Vízimalom-rehabilitáció előkészítése Pápateszér településen
Napjaink tervezési szakmai gyakorlatában megfigyelhető, hogy a vizsgálati és javaslattételi munkarészek objektíven leírhatók, míg az őket összekötő értékelés a szubjektivitás problémájával kell szembenézzen. A tervezés „Mit?–Miért?–Hogyan?” kérdései közül legnehezebb talán a „Miért?” kérdésre válaszolni. Az itt bemutatott módszer erre kínál könnyítő alternatívát.
Kutatómunkám fő célja egy
dokumentálható értékelési módszer kialakítása és annak gyakorlati bemutatása
volt. A döntéshozatali gyakorlatban
az értékelés objektivitását meg kell teremteni, hisz a döntések mögötti
megvalósító társadalmi erő csak így szerezhető meg – a tervekből csak így
lehetnek kézzelfogható eredmények. Ezen szükség kielégítése, és egy kis
település (Pápateszér) fejlesztési lehetőségének bemutatása volt munkám tárgya.
A dolgozat a módszertan felől
közelít a gyakorlati alkalmazás felé. A tervezési folyamat egészét – vizsgálat,
értékelés, javaslat – magába építő módszer az egyes részek szoros összefüggése
révén nagyobb objektivitást érhet el, így az átlátható döntéshozatalban segíti
a tervezőt. A módszer sajátossága, hogy a vidékfejlesztési döntéshozatal során egy
többváltozós statisztikai elemzést, a kétlépéses klaszteranalízist alkalmazva
alakítja ki a vizsgálati adatokból a javaslatot, vagyis azt, melyik objektumot
(jelen esetben vízimalmot) érdemes felújítani…
A kialakított módszert egy
gyakorlati példán mutatom be. Pápateszér a legtöbb vízimalommal rendelkező
település Magyarországon. Teszér táji adottságainak köszönhetően a XVIII.
század elejétől a XX. század elejéig huszonöt vízimalom működött a községben. A
malmok nagy számát, mint unikális jelenséget kihasználva a győri Reflex
Környezetvédő Egyesület célja, hogy elsősorban kulturális-oktatási és
vidékfejlesztési szempontokat szem előtt tartva kezdeményezze egy helyi
vízimalom felújítását.
Mivel a településen elég nagy
számú vízimalom van, nehéz eldönteni, hogy melyik volna a legmegfelelőbb a
felújításra. És persze miért? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában
kívántam segítségére lenni az Egyesületnek – és így Pápateszérnek is. Mint ez
érzékelhető, egy objektív és érthető válogatási módszer kialakítására volt szükség,
melyet a dolgozatom keretein belül végeztem el.
Az, hogy egy kiválasztást kellett
elvégezni, rendkívül meghatározó volt a módszer kialakítása során. Egyrészt ez
biztosította azt, hogy nem csak egy esetben felhasználható lépéssort alakítok
ki. Hiszen napjainkban rengeteg válogatás zajlik. Akár csak a vidékfejlesztés
területén is. Például a fejlesztési pénzek elosztásánál a különböző projektek
kerülnek kiválasztó elbírálásra. A beerdősítendő területek és a kivágandó
szőlők is leválogatásra kerülnek az intézkedés előtt. Tehát sok értelemben
zajlik ilyen típusú kiemelés, így egy kiválasztási módszer – például az általam
kialakított – kisebb nagyobb módosításokkal megtalálhatja helyét napjainkban.
Másrészt a módszer eszközeinek
megválasztásakor is felhasználtam azt a tényt, hogy kiválasztás zajlik. Ugyanis
egy válogatás közben a különbségek számítanak. Hadd mutassam be ezt egy
hétköznapi példán! Akár a piacon való vásárlás során is az egyes gyümölcsök
közötti relatív különbség alapján választja ki a háziasszony a gyermekei
számára megfelelőt. Mondjuk a pirosabbat. Tehát megfelelő előképek szerint a
háziasszony kritériumokat állít fel, majd ezeknek megfelelően a különbségeket
keresi. A pirosabbat, a nagyobbat, a fényesebbet, azt, amelyik feltehetően nem
kukacos. Ezek alapján osztályokat - minőségi csoportokat – alakít ki. „Ebbe
tartoznak a pirosak, ebbe a sárgák, ebbe a pirosas sárgák. De ha máshogy
csoportosítom, ebbe tartoznak a fonnyadtak, ebbe a félig fonnyadtak, ebbe pedig
a ránctalanok...” És így tovább. Majd a minőségi osztályok elkészítése után
kiválasztja háziasszonyunk azt az egyet, mely minél több csoportban minél több jó
helyezést ért el. Az általam kialakított módszer is hasonló módon végzi el a válogatást.
Ami egy határon belül egyforma,
azt egy entitásként lehet kezelni a válogatás során. Ez a felismerés adta az
ötletet, hogy az objektumok – vízimalmok – közötti lényeges különbségeket úgy
is meghatározhatjuk, ha megkeressük az egymással nagyobb hasonlóságot
mutatókat, és egy csoportba foglaljuk őket, majd a csoportok átlagait
összehasonlítva kialakíthatjuk a csoportok minőségi sorrendjét – jó, semleges,
rossz. Mivel a pápateszéri huszonöt malom esetében rengeteg olyan szempont
volt, melyek szerint ezt a csoportosítást el kellett végezni, egy többváltozós
statisztikai analízist alkalmaztam erre a célra. A Két-Lépéses Klaszteranalízis
(Two-Step Cluster Analysis) az objektumok – például vízimalmok – csoportba
foglalásán alapuló számítás. Azért választottam ezt az analízist a többi
klaszterezési módszer közül, mert eredménye – outputja – elemezhető, így
felderíthetők a csoportba foglalás ok-okozati összefüggései.
Ugyanakkor a példában szereplő
háziasszony is felállította előbb a vizsgálati kritériumait – mennyire piros,
mennyire ráncos stb., majd csak azt követően kezdte meg az értékelést. Tehát a
háziasszonynak is volt valamilyen válogatási rendszere. A jelen esetben ezt a
döntéstámogató rendszert a COWS döntési mátrix jelentette. A COWS egy angol
betűszó, mely a kritériumok (criteria), opciók (options), súlyok (weights),
értékpontok (scores) angol szavak kezdőbetűiből áll. Jelen esetben az opciók a
vízimalmok, amelyek közül válogatunk. A kritériumok azok a szempont(rendszerek),
amelyek szerint válogatunk a vízimalmok közül. A súlyok megmutatják, hogy a
kiválasztásban melyek a kitüntetett jelentőséggel bíró kritériumok. Az
értékpontok a kritériumok és a súlyok tükrében elvégzett minősítés értékei,
amelyek segítenek a javaslattételben – a legmegfelelőbb vízimalom
kiválasztásában.
A vízimalmok – döntési opciók
(objektumok) – vizsgálatára négy kritériumot alakítottam ki. Kultúrtörténeti,
épületi, környezeti és táji kritériumot. Ezen négy kritériumon belül összesen
negyvenkilenc változót hoztam létre, melyek adatait minden malom esetében
elvégzett hetvennyolc mérés biztosította. A kritériumok szerinti értékelést
végeztem el a Két-Lépéses Klaszteranalízis segítségével. Minden egyes
kritériumon belül futtatva a számításokat kialakítottam a malmok csoportosítását.
A csoportosítást meghatározó változók – az elkülönítő, a különbségeket kiemelő
változók – szerint jellemeztem az egyes csoportokat. Az így kialakított
klaszterprofilok segítségével minőségi sorrendet alakíthattam ki. Meghatároztam
tehát minden kritériumon belül a jó, a semleges, és a rossz csoportokat, és
ennek megfelelően minden malomnak négy-négy kritériumpontot adtam. Egy
kultúrtörténeti, egy épületi, egy környezeti és egy táji kritériumpontot
rendeltem minden malomhoz. Ezek értéke 1,
ha rossz, 2, ha
semleges, 3, ha jó
értékek tatoztak a malmot magába foglaló csoporthoz.
Az így elvégzett értékelés után
következett a kritériumok – és a kritériumpontok - súlyozása. A súlyozás
elvégzését a döntéshozókra, a Reflex Környezetvédő Egyesületre, bíztam. Vagyis
a kiválasztás értékrendje az Egyesület értékrendje – mely kivételesen
szerencsés módon egybe esett az enyémmel. Az Egyesület eltérő fontosságúnak
ítélte a kritériumokat, kiemelve a kultúrtörténeti kritérium fontosságát és
legkevésbé fontosnak tartva a malmok fizikai állapotát tükröző épületi kritériumot.
Ez annak köszönhető, hogy az 1950-1951-ben bezárt malmok „homogén módon” rossz,
romos állapotban vannak.
A kritériumok fontossági
sorrendjét szem előtt tartva egy leválogatás útján került kialakításra a
javaslat. Ez úgy zajlott, hogy a legfontosabb kritérium – kultúrtörténeti
kritérium – szerint megvizsgáltam a malmokat – és a rossz csoportba tartozókat
kizártam a további vizsgálatból. Majd a második legfontosabb kritérium – táji
kritérium – szerint ismét megvizsgáltam a megmaradt malmok halmazát, és a rossz
csoportba tartozókat kizártam a további vizsgálatból. Az így folytatott
leválogatás eredményeként első helyen a Kapcsándy és a Gergely nevű malmokat
javasoltam a felújításra, második helyen pedig a Horváth-malmot.
Az értékelési módszer több előnnyel
is rendelkezik. Nagy adathalmaz gyors feldolgozására képes, így az újbóli
elvégzéssel egyfajta ellenőrzést kapunk. A módszer ugyanakkor egy rangsort
állít fel az opciók között. Így nem csak egy A, hanem egy B, C, D tervet is
kapunk – tehát ha az A terv nem lenne
valami oknál fogva megvalósítható – ahogy Murphy is tartja – rögtön van több
mentő tervünk. Az értékelés során nem egy előre gyártott kategória rendszerbe
soroljuk be az opciókat, hanem a vizsgálati adathalmazt – és így talán a
valóságot is – jobban tükröző lebegő határok szerint különítjük el a
csoportokat egymástól. A Két-Lépéses Klaszteranalízisnak köszönhetően
ugyanakkor az elemző egyszerre tud kategorikus és folytonos változókat
vizsgálni, így nincs szükség a folytonos változók intervallum-kategóriákba
sorolására, amely általában csökkenti az objektivitást. Ugyanakkor a módszer
kijelöli a meghatározó – lényeges – változókat, így a tervező a döntéshozóval
való tárgyalás során objektívebben be tudja mutatni a javaslat ok-okozati
összefüggéseit.
A fenti előnyökből adódóan a
módszer széles körben alkalmazható kiválasztás elvégzésére – hisz a változókat
és a kritériumokat mindig a szükséges elemzéshez lehet alakítani. Ugyanakkor
meg kell jegyezni, hogy bár az értékelés rendkívül rövid idő alatt, viszonylag
objektívan és dokumentálhatóan elvégezhető, az ehhez szükséges vizsgálat, az
adatfeltöltés lassú és fáradságos munkát vesz igénybe. A módszer
továbbfejlesztését tehát az adatfelvételi eljárás gyorsítása, és a
munkarészeket összekapcsoló adattovábbítás programozási könnyítése jelentheti.
A célkitűzéseknek megfelelően
tehát kialakítottam egy olyan értékelési módszert, mely dokumentálható és a
tájtervezésben és a vidékfejlesztésben kiválasztó céllal alkalmazható. A
pápateszéri vízimalmok elemzését 2007-2008-ban ezen módszer alkalmazásával
végeztem el. A megtett javaslat a Reflex Környezetvédő Egyesület számára
támpontot nyújthat a malom-rehabilitáció elkezdésében, Pápateszér települést
pedig segítheti saját értékeinek felismerésében, és az ezekre alapozott fejlődés
felé megtett első lépésekben.
Fülöp Györk
Lektorálta: Dr. Pitlik László,
egyetemi docens, SZIE GTK, Gazdaságelemzési Módszertani Intézet
Kulcsszavak:
dokumentálható, objektív
értékelés; Két-Lépéses Klaszteranalízis; kiválasztás; pápateszéri vízimalmok
|
