A 2009. április óta tartó időszak viharosnak mondható a magyarországi LEADER mozgalom életében. A LEADER Helyi Akciócsoportokat nem csak a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák újratervezése foglalkoztatja, hanem legalább annyira az egymással való együttműködés, a közös érdekek védelmének megszervezése. A bő hónap alatt lezajlott folyamatok arra engednek következtetni, hogy bízhatunk a valódi LEADER elveken alapuló kezdeményezések életre hívásában!
A következő sorokban összegyűjtöm azokat az eseményeket, melyek a magyar LEADER mozgalmat a megelőző másfél, két hónapban foglalkoztatták. Ezek közül vannak olyan események (Club BIORED nemzetközi együttműködés és a NATURAMA Szövetség alakulása, Hazajáró Hétvége szervezése, I. LEADER Trophy meghirdetése), melyeket a Vidék Hangja Magazin májusi számában egyéb cikkek, hírek bővebben bemutatnak, ezért a részletekre itt nem térek ki.
Április hónaptól kezdődően minden helyi akciócsoport (HACS) kötelező feladata a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák (HVS) felülvizsgálata. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Irányító Hatósága (IH), egyrészt lehetőséget adott, másrészt kötelezte az összes helyi akciócsoportot, hogy az előkészületben lévő „LEADER-rendelet” kapcsán vizsgálják felül a stratégiákat. A készülő „LEADER-rendelet”, azaz az ÚMVP 4. tengelyének végrehajtását szabályozó rendelet kapcsán a Vidék Hangja Magazin több cikket közölt (ezeket a kapcsolódó linkeknél bárki olvashatja). Az IH véleménye alapján a HVS-ekben található megoldási javaslatok kidolgozottsága nem megfelelő arra, hogy azok alapján rendeletet lehessen alkotni, ezért „kértek” minden HACS-ot, hogy elszámolható költségtípusokkal egészítsék ki a 4. tengelyre vonatkozó megoldási javaslataikat. Ennek határideje május 11-e volt. A feladat megosztotta a HACS-okat, egyesek üdvözölték a feladatot, és örültek, hogy lehetőséget kaptak a HVS módosítására, mások ezt felesleges tehernek érezték, hiszen néhány hónap leforgása alatt nem voltak olyan változások, melyek indokolták volna a stratégiai irányokban való változásokat. Egyes helyi akciócsoportoktól olyan vélemények is elhangzottak, hogy ez a feladat csak arra jó, hogy lekösse a szereplők figyelmét, megossza a csoportokat. Tehát összességében ellentmondó nézetekkel, de mindenki elvégezte a stratégiák felülvizsgálatát.
Az ÚMVP 3. tengelyének négy nem horizontálisan végrehajtott intézkedése kapcsán a helyi akciócsoportok összességében kedvezőtlen benyomásokat szereztek. Már maga a rendeletek meghirdetése, de később a rendelet körüli módosítási hajcihő, illetve pedig a több mint négy hónapja, de még beláthatatlan ideig húzódó bírálati folyamat, mind a helyi akciócsoportokban, mind pedig a kérelmezőkben jelentős rossz hangulatot keltett, és kelt. Ennek következtében, illetve azért mert a hivatkozott cikkek kapcsán személyes kapcsolat alakult ki több helyi akciócsoport között, a Vidék Hangja Magazin pártfogásával létrejött egy levelezési lista, leadernet@mnvh.hu cím alatt.
A levelező listán olyan helyi akciócsoportok kezdtek el egymással beszélgetni, akik úgy érezték, hogy egyedi fellépésük az általuk képviselt kérdésekben nem vezetett eredményre, ezért úgy vélik, hogy érdekeiket a nagyobb nyomaték kedvéért közösen célszerű képviselni. A levelezések során több téma körvonalazódott, de egy vált meghatározóvá. Az elsőszámú és legfontosabb az, hogy a helyi akciócsoportok el akarják kerülni azt, hogy a 3. tengelyhez hasonlóan a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, mint az ÚMVP IH által alkotott rendeletek ellehetetlenítsék a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák végrehajtását. A levelezések során érintett több témán (az érdekképviseleti fórum formája, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, finanszírozási kérdések) túl, két dologban született egyetértés. Egyrészt arról, hogy az érdekek képviseletére közös fellépés által van lehetőség, másrészt arról, hogy a levelezésen túl szükség van egy személyes találkozó szervezésére, ahol személyes beszélgetés révén gyorsabban és hatékonyabban lehet a véleményeket cserélni.
A május 18-ai hétre tervezett, végül május 22-én megvalósult találkozót lavinaszerű események előzték meg. A levelező listán folyó diskurzusról tudomást szerezve Forgács Barnabás szakállamtitkár úr május 8-ára megbeszélésre hívta a Vidék Hangja Magazin szerkesztőit. A megbeszélés során a szakállamtitkár úr azt kérte a résztvevőktől, hogy egy oldalba tömörítve fogalmazzák meg javaslataikat a LEADER tengely végrehajtása kapcsán, valamint szintén egy oldal terjedelemben juttassák el javaslataikat arra, hogy a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat hogyan alakítható olyan szervezetté, aki alkalmas a helyi akciócsoportok szakmai érdekvédelmének megvalósítására. A kérésnek eleget téve a május 22-ei helyi akciócsoportok érdekegyeztető találkozójának első két napirendi pontjának ezeket javasoltuk.
A május 22-ei találkozó meghirdetésével egy időben a Magyar LEADER Szövetség is találkozót hirdetett május 21-ére. A két szerveződés célja annak ellenére azonos, hogy nem történt egyeztetés a találkozók szervezése miatt. A két egymástól függetlenül megfogalmazódott igény az ékes bizonyítéka annak, hogy olyan súlyos kérdések feszítik a magyar LEADER mozgalmat, melyek megoldása csak összefogásban, közös erővel valósulhat meg. A két találkozón kikristályosodott véleményeket a cikk keretében rövid emlékeztető formájában tesszük közzé.
A találkozókat megelőzően több helyi akciócsoport vetett fel fontos témákat.
Mindenki tájékoztatására:
1. A 3. tengely négy nem horizontális intézkedésében több mint négy hónap elteltével még mindig nem született döntés.
2. Van olyan HACS, ahol a 3. tengelyes rendeletek (a legfeljebb 50 milliós kérelem), illetve a HVS-hez való illeszkedés miatt bírósági per kezdődött.
3. Van olyan HACS, ahol 100%-os teljesítésigazolás ellenére még az augusztus-október elszámolási időszakra járó kifizetés sem történt meg.
4. Egy nonprofit kft. formában működő HACS-nál az MVH az előtársaságként való működés költségeit jogosulatlan igénynek minősítette, és a több mint 3% feletti túligénylés miatt ugyanolyan összegű büntetést szabott ki.
5. A HACS-ok túlnyomó többségének alapvető gondot jelent a működés előfinanszírozása, azaz az el nem számítható kamatköltségek fizetése. Gond ez annak ellenére, hogy a MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK előfinanszírozása más országokban megoldott (Lásd Panyik Emese cikkét a kapcsolódó linkeknél).
6. Ezen túl még sok egyéb olyan kérdés van melyek megoldása fontos feladat.
A Magyar LEADER Szövetség, valamint a Vidék Hangja Magazin által meghirdetett két találkozón a fenti témák többségét érintettük.
Magyar LEADER Szövetség május 21-én tartott rendezvényén a kapcsolódó fájloknál található jelenléti ívnek megfelelően 48 fő, 34 HACS több HVI és egyéb a vidékfejlesztés területén tevékenykedő szervezet vett részt. A megjelenteket Szabadi János, a Magyar LEADER Szövetség elnöke köszöntötte. Elmondta, hogy a Fórum azért jött létre, hogy az akciócsoportoknak lehetőségük legyen elmondani az IH vezetőjének, Forgács Barnabás szakállamtitkár úrnak azokat az aktuális problémákat, melyeket helyi szinten, önállóan nem lehet megoldani.
Dr. Forgács Barnabás szakállamtitkár az (IH vezetője) tájékoztatta a HACS-okat az ÚMVP 3. tengely keretein belül beadott kérelmek feldolgozottságáról, és elmondta, hogy döntések június, július hónapban várhatóak. A jövőben jobban bevonják az akciócsoportokat a LEADER rendelet véleményezésébe, mint a III. tengely esetén. Az akciócsoportoknak nagyobb döntési kompetenciája lesz a LEADER jogcímek esetében, valamit a 4 intézkedés újra meghirdetett jogcímeiben.
Problémát jelent az akciócsoportoknak, hogy az MVH nem, illetve nem időben küldi ki a hiánypótló levelek táblázatát részükre, ezért ezentúl az MVH minden este az IH-nak továbbítja akciócsoportonként a hiánypótlásokat, az IH pedig azonnal küldi a HACS-nak. Így az ígéretek szerint a HACS előbb tudja meg, hogy ki kapott hiánypótlást, mint az ügyfél. Arra a kérdésre, hogy mikor lehetséges a LEADER jogcímek meghirdetése, a szakállamtitkár úr válasza az október1-31. közötti időszak volt.
A szakállamtitkár úr ígéretet tett, hogy a nemzetközi együttműködések költségei opcionális módon elszámolhatóak lesznek. Forgács Barnabás szintén elmondta, hogy az akciócsoportok számára több szigorú megkötést és szabályokat tervez az IH, elsősorban az irreálisan magas működési költségként elszámolt tételek miatt (bér, tiszteletdíj, laptop, útiköltség, stb.), és ez érinteni fogja a humán erőforrást is. Az IH fontosnak tartja, hogy a későbbiekben extra teherként jelentkező feladatokat a meglévő munkatársakkal lehessen megoldani, és ezt, ha szükséges akkor központi képzésen, központi finanszírozással fogják megvalósítani.
Nagy József, a Bükk-Miskolci HACS vezetője átütő prezentáció keretében ismertette az akciócsoport és az IH viszonyát, a HACS-ok perspektívájából tekintve. Szerinte a viszony 2007. szeptembertől 2008. augusztusig konstruktív volt, majd 2008. augusztustól 2009. márciusig az ellentéte, majd márciustól kezdve ismét javuló. Többek között kérdésként fogalmazta meg, hogy a HACS-ok előfinanszírozása miért nem lehetséges. A HACS-ok kérték a szakállamtitkár urat, hogy ha Portugáliában lehetséges a HACS-ok működési költségeinek előfinanszírozása, akkor vizsgálja meg az ottani szabályozást, és azt ültesse át a hazai gyakorlatba is. További kérés, hogy az egy-egy HACS „túlzott” költségigénylése miatt, ne a teljes magyar LEADER mozgalmat büntesse, hanem az egyéni esetekre találjon megfelelő szankciót. Forgács Barnabás tájékoztatása alapján a Bizottság most dönt arról, hogy működési költségeket is lehessen előfinanszírozni.
Hajas Pál elmondása szerint problémaként vetődik fel, hogy az APEH szerint jogosulatlan egyes HACS-ok ÁFA visszaigénylése. A jogszabályban rögzített feladatellátás után nem, csak a vállalkozói tevékenység után lehet ÁFÁ-t visszaigényelni. A konkrét esetről írásban kér tájékoztatást az IH. A VTSZ/SZJ számok ügyében még nincs előre lépés, de az IH dolgozik rajta.
Az MNVH működési szabályzatát, cselekvési tervét és SZMSZ-ét június közepén az akciócsoportokkal is véleményezteti.
Szabadi János elmondta, a szövetség számára fontos, hogy a 96 HACS esetében az érdekek harmonizációját végezze, és egységesen álljon a vélemények, javaslatok mögé. A Magyar LEADER Szövetség alapállása az, hogy aki a LEADER-ért, a vidékfejlesztésért tenni akar azzal hajlandó együttműködni.
Mészáros István ismertette, hogy a Szövetség többféle szakmai programban dolgozik, ilyen az UMVP 3. tengely kézikönyv, a LEADER PIAC- és BOLTHÁLÓZAT, valamint az első két tengely képzési programjai. Erről az utóbbi két programról részletesebb információk találhatóak a szövetség honlapján. A programokban a szövetség várja az akciócsoportok együttműködését, mert ezeket a HACS-ok nélkül nem lehet, és nem is szabad végigvinni, ugyanakkor a képzési és a piaci program szorosan illeszkedik az akciócsoportok stratégiáihoz.
A korábban említetteken túl elhangzott még, hogy az Építési Normagyűjtemény (ÉNGY) kapcsán jobb megoldást kell találni, mert ez indokolatlan többletterheket ró a kérelmezőkre. A Vidék Hangja Magazin részéről szintén elhangzott, hogy nyitott az együttműködésre, várja bármely HACS területéről a híreket, szakmai anyagokat. Egyúttal felkérést is megfogalmaztak, hogy a MAVIRKA, a CINEVIS, illetve a LEADER PIAC- és BOLTHÁLÓZAT kapcsán az érintettek tegyenek közzé szakmai cikkeket, hogy a kezdeményezéseket szélesebb körben is megismerhessék.
A május 22-ei találkozó megpróbálta az előző napon megtartott beszélgetést tovább folytatni. A találkozóra a résztvevő helyi akciócsoportokon kívül (lásd jelenléti ív a kapcsolódó fájloknál) az IH részéről Bakti Krisztina jött el, az MNVH-t pedig Mudri György képviselte.
A napirendi pontok szerint haladva először a LEADER tengely végrehajtásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztunk. Finta István, a Mecsek-Völgység-Hegyhát Helyi Akciócsoport vezetője tartott kiváló összefoglalót arról, hogy a LEADER végrehajtása során milyen utakon lehetséges elindulni. Finta István összesen három eljárási keretet ismertetett. Az első eljárás a közigazgatási eljárási törvényben (Ket.) szabályozott módszer, melyet a 3. tengely kapcsán már minden helyi akciócsoport megismerhetett. Az egybehangzó vélemények alapján ugyanezt a módszert egyik akciócsoport sem tartja elfogadhatónak, mivel így nem biztosíthatóak az európai LEADER alapelvek szerinti megvalósítás. A Ket. szerinti eljárásrendet semmiféle Európai irányelv, norma vagy jogszabály nem teszi kötelezővé, sőt inkább aggályokat vetne fel.
A második és a jelenlévő HACS-ok által talán többségben támogatott eljárásrendi forma a Ket. szerinti, de hatáskör-átruházáson, vagy delegált feladatokon alapuló változat. Ez röviden összefoglalva azt jelenti, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak, mint a magyarországi EMVA kifizető ügynökségnek a 1290/2005-ös EK rendeletben, illetve magyar joganyagban is rögzített módon lehetősége van egyes feladatokat, kivéve az EU-s hozzájáruláson kívüli kifizetést, más szervezetnek átruházni. Ez a módszer még sok nyitott kérdést hagy maga után, melyek tisztázása az érintett felek bevonásával szükséges.
A harmadik fajta eljárás jelentené, a például az operatív program esetén választott, önálló eljárásrend megalkotását. Ennek előnye, hogy azt a felek igényeihez teljes mértékben igazítani lehet, hátránya viszont, hogy kidolgozása időt igényel, mely a 4. tengely végrehajtását késlelteti.
A Finta István által felvázolt három különböző módszer részleteit bemutató cikket a Vidék Hangja Magazin online felületén az elkövetkező héten a nyilvánosság elé tárjuk.
A jelenlévő HACS-ok között egyetértés volt abban, hogy már a 3. tengelyes támogatási kérelmek kapcsán alkalmasak lettek volna ellátni számos olyan funkciót, amelyet most az MVH lát el, ahol viszont látható kapacitáshiány miatt akadályozott a folyamatok haladása. Ezek a funkciók az A1 és A2 ügyintézés nagyobb részét lefedik, például a hiánypótlások, de akár a helyszíni ellenőrzések is. A helyi akciócsoportok annak ellenére mondják ezt, hogy a csütörtöki találkozón felmerült vélemény az, hogy a HACS-oknak nem adminisztratív szervezetnek kell lennie, feladatának nem az adminisztráció lebonyolítása kell, hogy legyen. A HACS-ok azért hajlandóak ezeket a feladatokat felvállalni, mert az látható, hogy az MVH-nál sokkal gyorsabban tudnák elvégezni az adminisztratív folyamatokat, valamint mivel a támogatási kérelmekkel vagy pályázatokkal kapcsolatban valódi döntési jogkört kívánnak gyakorolni.
Természetesen felmerült, hogy az ügyintézés során lehetnek olyan, most nem ismert feladatok, például a helyszíni műszaki ellenőrzések, vagy az elszámolások, ahol olyan szaktudásra van szükség, mellyel jelenleg a HACS-ok nem rendelkeznek, de azok vélhetően az MVH-nál fellelhetőek. Viszont ennek a kérdésnek a feloldására alkalmas lehet, hogy a HACS-ok megbízás keretében, akár több csoport összefogásával közösen foglalkoztatják az illetékes szakembereket, vagy ezekben a folyamatokban az MVH támogatást nyújt.
Elképzelhető, hogy a HACS-ok még nincsenek teljesen készen arra, hogy teljes egészében lebonyolítói legyenek a programnak, de 2013-ig eljuthatunk erre a szintre, és ezt követően a helyi akciócsoportok valóban egy „mini” fejlesztési (vidékfejlesztési) ügynökség lehetnének.
Bakti Krisztina (az IH jelenlévő képviselője) jelezte, hogy amit a HACS-ok szeretnének, az megoldható, sőt az IH is ebben gondolkozik. Jelenleg éppen azok az egyeztetések folynak, melyben vizsgálják, hogy miként lehet az A1 és A2 ügyintézési fázisokat a HACS-okra ruházni. Ebben az esetben az MVH feladata arra korlátozódna, hogy egy 5%-os minta alapján utólagosan ellenőrizze a helyi akciócsoportok döntését. Egyes folyamatok még így is gondot okozhatnak, de ezekben az esetben vizsgálni kell a legalkalmasabb módszereket. Ilyen lehet az IIER, azaz Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszerhez való hozzáférés kérdése is.
Finta István, mint az ÚMVP Monitoring Bizottság tagja elkérte, hogy melyek azok az akkreditációs feltételek melyeknek az MVH-nak is eleget kellett tennie. Ezt a listát még várja, de ez alapján megállapítható lenne, hogy a HACS-oknak mit kell teljesíteniük. Finta István azt is hangsúlyozta, hogy a HACS-oknak viszont nem kell ugyanazokat a feltételeket teljesíteniük. Az IH részéről korábban az is elhangzott, hogy ez nagyságrendileg 3,5 millió forintból megvalósítható lenne.
Bakti Krisztina elmondása alapján az IH szintén azon dolgozik, hogy a felvetett kérdéseket, hogyan tudja tisztázni. Elismerte, hogy a kommunikáció az amiben az IH-nak erősítenie kell, hiszen olyan dolgok kerülnek terítékre egy ilyen találkozón, melyeken az IH hetek óta dolgozik. Mindezek értelmében az egyeztetés, a beszélgetés helyénvaló.
Más HACS-ok úgy vélték, hogy az önálló eljárásrend sokkal hatékonyabb lenne a LEADER elveken alapuló végrehajtás biztosításához, hiszen az, hogy a HACS-ok saját akcióterületükön a saját maguk által megfogalmazott pályázatokat írják ki, sokkal rugalmasabb és hatékonyabb lehet, mint az előző módszer. Persze az eljárásrend kidolgozásához, a szükséges jogszabály-módosításokhoz időre van szükség, de 2013-ig van még időnk. Nem szükséges, hogy minden helyi akciócsoport, minden megoldási javaslata egyszerre kerüljön kiírásra.
A 4. tengellyel kapcsolatos kérdések megtárgyalására a jelenlévők közül 5 tagú munkacsoport alakult. A munkacsoport résztvevői Szabados Zsuzsa (Éltető Balaton-felvidék HACS), Szabó Mátyás (Kis-Duna-menti HACS), Finta István (Mecsek-Völgység-Hegyhát HACS), Gelencsér Géza (Koppányvölgyi HACS) és Bruder Márton (DIPO Duna-Ipoly Határmenti Együttműködések HACS). A munkacsoporthoz bármely a téma iránt elkötelezett HACS csatlakozhat.
Bruder Márton – Boros József
|
