A mezőgazdaságot kevésbé fogja megviselni a gazdasági válság, mint a többi ágazatot, mivel az élelmiszer-fogyasztás viszonylag enyhén érzékeli a bevételek ingadozását. A szektoron belül a következő évtizedben ugyanakkor dinamikusabb növekedés várható a fejlődő országokban, mint a fejlett gazdaságokban – állítja az Európai Bizottság egy júliusi elemzésében.
Míg tavaly az ágazati elemzések fő témája az árak emelkedése volt, idén a központi problémát a gazdasági recesszió mélysége és a kilábalás gyorsaságának bizonytalansága jelentette – szögezi le az EB jelentésében. Az uniós szerv által bemutatott dokumentum az ágazat két legjelentősebb nemzetközi trendelemzését vetette össze egymással: az egyiket az OECD és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) készíti el évente, a másikat az egyesült államokbeli FAPRI kutatóintézet.
Mindkét elemzés megállapítja, hogy az árak zuhanását részben a gazdasági válság, részben az elmúlt években föllendült termelés okozta, az utóbbit pedig az elmúlt két év magas árfolyamai idézték elő. Ugyanakkor mindkettő azt jósolja, hogy az árak középtávon a 2007 előtti csúcsértékekre fognak visszaállni. Az OECD-FAO-elemzés arra számít, hogy az árak az összes gazdasági ágazatban a 2007 előtti évtized átlagértékei fölött 15-60 százalékkal fognak megállapodni, míg a FAPRI szerényebb növekedést helyezett kilátásba.
A két tanulmány készítői úgy vélik, hogy amint a gazdaság stabilizálódik, a mezőgazdasági ágazaton belül a leggyorsabb növekedés a fejlődő gazdaságokban várható, a kereslet és a kínálat oldalán egyaránt. A FAPRI a szemes termények és az olajos magvak iránti legnagyobb keresletnövekedést Ázsiában, Afrikában és a Közel-Keleten prognosztizálja. Ehhez a kutatóintézet szerint ugyanúgy hozzájárul a keresetek egyre magasabb szintje a három térségben, mint az étkezési szokások átalakulása, azaz a hús és a tejtermékek egyre nagyobb népszerűsége. Az OECD szerint a fejlett országokban egyedül a növényi olajak fogyasztása fog gyorsabban nőni, mint más világrészeken.
A termelés tekintetében a fejlett országokban egyedül a búza és a durvaszemű gabonafélék kínálata fog jelentősebb mértékben emelkedni, mint a felemelkedő és a közepes jövedelmű térségekben. A FAPRI úgy kalkulál, hogy a cukortermelés elsősorban a nádtermelő országokban fog föllendülni, míg az OECD és a FAO tanulmánya az OECD-országok számára mindössze kétszázalékos emelkedést jelez előre a szegmensen belül. A kereskedelmi mutatók is arról árulkodnak, hogy több mezőgazdasági terület súlypontja kezd áttevődni a fejlődő világba. Az OECD-FAO-anyag szerint ezekben az országokban koncentrálódik a növényi olajok és a cukor exportjának 90 százaléka.
Az egyetlen piac, amelyen az OECD-országok exportja gyorsabban fog fejlődni más térségekénél, az a növényi olajból készült takarmányoké (oil meals), míg a durvaszemű gabonafélék exportja ugyanitt csökkenni fog. Az OECD és a FAO szerint a tejtermékek és a hús exportja a leggyorsabban a fejlődő országokban fog növekedni: ennek üteme négyszeresét-ötszörösét is elérheti az OECD-országok értékeinek. A FAPRI elemzése arra mutat rá, hogy a tejipar globális piacán egyre fajsúlyosabb szereplőként jelenik meg Brazília, Argentína és Ukrajna.
A kutatóintézet szerint a húsipar termelékenysége az OECD-n kívül országokban kétszer akkora lendülettel fog fejlődni, mint a szervezet tagállamaiban. Különösen Kínára, Brazíliára ás Indiára érvényes ez, ahol a legnagyobb dinamizmus a baromfihús piacára jellemző. Abban mindkét elemzés egyetért, hogy a húsiparban kulcsszereplők maradnak az ágazat olyan hagyományos exportőrei, mint Ausztrália, Kanada, az EU, Brazília és Argentína. (Az Európai Bizottság közleménye nyomán)
|
