|
[Főoldal]
|
ENSZ: több támogatást a mezőgazdasági kutatásoknak
| Rögzítette:Glázer Éva |
Keletkezés dátuma:2009-10-29 |
| Forrás URL: |
Rögzítés dátuma: 2009-10-29 |
Klímaváltozás, apadó szárazföldi vízkészletek és globális túlnépesedés: ezekkel a kihívásokkal kell szembenéznie a mezőgazdaságnak az elkövetkező évtizedekben. Ahhoz, hogy az ágazat meg tudjon küzdeni a rá váró feladatokkal, lényegesen több költségvetési beruházásra van szükség a szektor kutatás-fejlesztési tevékenységeibe – állítja egy tanulmány, melyet szeptember végén mutatott be az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
„A technológiai kihívás” (The Technology Challenge) címet viselő jelentés egy nagyobb tanulmánycsomag részeként látott napvilágot, mely vitaanyagul szolgált a szerv októberi tanácskozásához. Az esemény a FAO római központjában november 16. és 18. közt megrendezésre kerülő élelmezésügyi csúcstalálkozót (World Summit on Food Security 2009) készítette elő.
Az ENSZ-szerv számításai szerint a világ mezőgazdasági termelésének 2050-ig 70 százalékkal kell emelkednie ahhoz, hogy a mainál 2,3 milliárd fővel népesebb emberiség igényeit ki tudja szolgálni. A FAO elemzői úgy kalkulálnak, hogy a növekedés 90 százaléka a jelenlegi termőföldek intenzívebb kihasználásából fog származni, és csak 10 százalékát fogják adni az újonnan megművelt területek.
A fejlődő országokban az utóbbiak aránya elérheti a 20 százalékot is, míg azok az államok, amelyek szűkölködnek termőterületekben, egyedül a meglévő források termőképességének fokozására támaszkodhatnak. Mindez sürgetővé teszi a kutatás-fejlesztési beruházásokat az ágazaton belül – érvel a tanulmány.
A szerzők rámutatnak, hogy a klímaváltozás és az egyre erősebben fellépő vízhiány miatt is időszerűvé vált, hogy új módokat találjunk a terméshozamok föllendítésére. Ha ugyanis az átlaghőmérséklet két Celsius-fokkal magasabbra emelkedik az iparosodás kezdetéhez képest, az visszavetheti több létfontosságú növény, köztük a kukoricaültetvények termőkapacitását. A folyamat az egyenlítőhöz közeli térségeket, azaz Afrikát, Ázsiát és Latin Amerikát érintheti a legsúlyosabban, ahol a megfelelő intézkedések hiányában a termésmutatók 20-40 százalékkal is csökkenhetnek.
A tanulmány felhívja a figyelmet több olyan újszerű gazdálkodási eljárásra és technológiára, melyek növelhetik az ágazat produktivitását. A dokumentum hangsúlyozza a hatékony nyersanyag- és energiahasználat jelentőségét, amelyhez kapcsolódóan a szöveg a talajmegmunkálás teljes mellőzését javasolja a gazdálkodóknak. A FAO elemzői szerint a módszer követésével a gazdaságok üzemanyag-felhasználásukat felével-kétharmadával csökkenthetik, miközben az eljárásnak köszönhetően növekszik a talaj karbonkivonó képessége is.
Ugyancsak a nyersanyag-felhasználás vonatkozásában az elemzés kifejti, hogy gazdaságosabb a nitrogéntrágya használata, és azt javasolja a gazdálkodóknak, hogy növeljék a biológiailag fixált nitrogénkészleteiket. A vízfelhasználás is hatékonyabbá tehető, többek közt a vízgyűjtés (water harvesting) gyakorlatával és a talaj nedvességtartalmának konzerválásával – ismertetik a szerzők.
A szöveg arra is emlékeztet, hogy nemesítési módszerekkel kitenyészthető egy-egy növényfajta olyan variánsai, amelyek termékenyebbek, kevesebb veszteséggel jár a terményeik betakarítása és ellenállóbbak a klímaváltozás és a vízínség hatásaival szemben.
A FAO-munkaanyag amellett foglal állást, hogy növelni kell az ágazat kutatás-fejlesztési tevékenységeinek költségvetési támogatását, ugyanakkor azt is nyomatékosítja, hogy az új mezőgazdaági technológiáknak alaposan föl kell mérni a környezeti és egészségügyi hatását.
A szerzők ezentúl leszögezik: az új technológiák kifejlesztése és bevezetése mellett fontos feladat a már létező, haladó módszerek meghonosítása is a gazdaságokban. Sok rendelkezésre álló eszköz ugyanis kiaknázatlan marad a megfelelő anyagi ösztönzők, információáramlás vagy technikai szakértelem hiánya miatt. (A FAO közleménye nyomán)
|
|
