A Vidék Hangja felkérésére az alábbiakban röviden bemutatásra kerül: milyen egyszerűen lehet már ma is a vidékfejlesztés, területi tervezés komplex stratégiai kérdéseit új megvilágításba helyezni a rendelkezésre álló statisztikai adatvagyonnal és ezek döntéstámogatásra alkalmas feldolgozását biztosító matematikai módszerekkel.
Mielőtt a Tisztelt Olvasó elrettenne, vagy szkeptikusan elfordulna cikktől a matematika szó olvastán, talán érdemes gyorsan végiggondolni: tudjuk-e mit is jelent a fenntarthatóság? Tudunk-e a média sok-sok csúsztatással és bértolnoki manipulációval terhelt hírözönében tisztán látni? Bölcs kádiként tudnánk-e valakinek adnánk igazat adott pillanatban és adott helyen: pl. inkább annak, aki iskolát akar építeni, vagy talán annak, aki a főteret akarja megújítani? Aki ezen kérdésekre nem rendelkezik kellően megnyugtató válaszokkal, annak érdemes, hogy végigfussa az időközben már egyetemi Hallgatók által rutinszerűen művelt stratégiai tervezési lépések vázlatos bemutatását, melyek egyik kísérleti területe a Duna-Ipoly (DIPO) térségben található…
Erő-tér-képek
A következő gondolatsor arra tesz kísérletet, hogy meggyőzze az Olvasót arról, hogy sem a tények, sem az eddig ismert mutatószámok nem elegendők ahhoz, hogy tisztán lássunk adott esetben: A döntéseink helyessége elsődlegesen attól függ, vajon helyesen értelmezzük-e a döntési helyzet keretfeltételeit. Sajnos ezen keretfeltételek megértése nem azonos azzal, hogy minden egyes létező statisztikai adatot átnézünk. Az adatvagyon-gazdálkodás (http://miau.gau.hu/dipo) magas szintű, hatékony művelése nem cél, hanem eszköz a helyesebb döntések meghozatalához. A tények mellett (sok tanulással, önképzéssel, tapasztalattal) el lehet sajátítani a mutatószámok képzésének logikáját, vagyis nem az a fontos egy cég/önkormányzat hitelképességének megítélésekor mennyi a bevétele, mennyi a kiadása, hanem sokkal inkább az, mennyi bevétel jut egy kiadott forintra. Ezen fajlagos adatok ugyan már sokkal többet mondanak, mint maguk a primer alapadatok, de még mindig csak egy-egy heurisztikusan (ösztönösen, intuitívan, szakmailag sulykoltan) fontos nézetét adják meg a vizsgált komplexitásnak. Ha egy (köz)beszerzés kapcsán arról kell dönteni (racionális körülmények között, saját pénzünkkel jó gazdaként gazdálkodva) vajon melyik ajánlattevő ajánlata esetén legkedvezőbb az ár/teljesítmény-viszony számunkra, akkor az interneten és az ismert képzésekben nemigen lehet használható segítségre bukkanni. S ha ennél is bonyolultabb kérdést teszünk fel egy kistérségi akcióterv kialakítása kapcsán (pl. mely ismert statisztikai mutatók esetében túl sok, vagy túl kevés az elért szint más kistérségekhez képest?), akkor erre ma csak saját életérzéseink alapján kaphatunk „választ”. Az erőtérképek nem mások tehát, mint olyan virtuális röntgenképek, melyek a statisztikai adatokból vezethetők le megfelelő módszertannal, s a röntgenfelvételekről a vizsgált jelenség ideális (egyensúlyi, fenntartható) állapottól való statikus/dinamikus eltérése (erőtere) olvasható le.
Az erőtérképek (http://miau.gau.hu/miau/132/dipo/dipo.html) nem direkt előrejelzések: ha egy adott kistérségben túl sok a tartós munkanélküli, azaz lehetne kevesebb is, vagyis más kistérségekkel összevetve egy átlagos közösség több munkahelyet tudna biztosítani adott feltételek mellett, akkor ennek felismerése nem jelenti azt, hogy nem kell semmit tenni, s a probléma magától feloldódik, vagyis a rendszer úgy is az egyensúly irányába mozdul el (lehetőleg azonnal). Attól, hogy valaki felfedezi a gravitáció tényét, még a feje felett himbálózó alma nem fog azonnal az ölébe hullani. Ha azonban valaki a fa tetejére mászva szeretné a hulló almát elkapni, éhes marad. Vagyis az erőterek felismerése segít a prioritások helyesebb kialakításában: ha egy kistérségben már most is több az egy lakosra jutó virágos ládák száma a keretfeltételek figyelembe vételével, mint az máshol azonos feltételek mellett lenne, akkor nem virágosítási programot kell indítani. Hanem inkább köztisztasági programot, amennyiben ezen az erőtéren belül az adott kistérség lemaradást mutat minden keretfeltétel beszámítása mellett a többi hasonló kistérséghez képest.
Adatvagyon-gazdálkodás
Minden virtuális röntgenkép alapja tehát az adatvagyon, mely minimálisan a XXI. században alapvetésnek számító OLAP-jellegű megközelítésben (http://miau.gau.hu/dipo) kellene, hogy rendelkezésre álljon, s nem úgy, ahogy ezt ma hazánkban ismerjük. Szerencsére az EUROSTAT már jól közelíti a minimális elvárásokat, így a hazai fejlődés előtt a jó példák adottak. Az erőtérkép készítés tehát azért csak manapság kerül napirendre (noha a népi bölcsesség szerint eddig is ismert volt, hogy olcsó húsnak lehet híg a leve), mert a tudati és technológiai fejlődés helyes aránya most alakult ki. Az erőtérképek készítése a tervezés, szervezés, kommunikáció olyan mély hatású innovációját kínálja, mint az atomenergia megjelenése a maga korában.
Elemzési kérdések
Ha megvannak az adatok, akkor a stratégiai tervező, a kommunikációs szakember, de lényegében bárki, aki a számítógépet stabilan tudja használni, végre nyugodtan megfogalmazhatja valódi kérdéseit. Az ókorban időjárás-előrejelzés helyett fohászokkal és áldozatokkal igyekeztek befolyásolni a környezetet (természetesen nem sok sikerrel – vö. látszatkorreláció). Manapság egyre több (a döntéshozatal kapcsán eseményként kezelt) jelenség jövőbeli alakulása válik számíthatóvá. Ma sem minden, s nem tetszőleges pontossággal, de egyre több minden, egyre pontosabban. Az alábbi lista néhány már lezárt elemzés központi kérdését mutatja be a válaszokat tartalmazó hivatkozásokkal együtt:
· Melyik ország milyen fejlődési ívet ír le lehetőségeihez és a többi országhoz képest? (http://miau.gau.hu/miau/131/la131.docx, 4. ábra)
· Hol érdemes adott települések közül leginkább csatornázni?
(http://miau.gau.hu/miau/131/la131.docx, Fejezet: „Operatív döntés előkészítése”)
· Melyik település/kistérség/megye/régió milyen kulcsszavak mentén kellene, hogy erősítse média-jelenlétét?
(http://miau.gau.hu/miau/132/dipo_marketing.docx)
· Melyik HPME milyen kockázatokkal jár?
(http://miau.gau.hu/miau/132/dipo/dipo.html)
Potenciális válaszok kockázatai
Egy innovatív módszertan olyan, mint egy új gyógyszer: elvárjuk, hogy kevesebb mellékhatása legyen, s természetesen minél gyakrabban segítse elő a gyógyulást. Az alábbiakban az erőtérképek kapcsán legfontosabb értelmezési problémák felsorolása következik:
·
A (robot)szakértők garanciái: Az erőtérképek alapján csak akkor születik szakértői vélemény, ha ezek ellentmondás-mentessége minimalizálható. Ellenkező esetben az atipikusként besorolt helyzetekre a (robot)szakértők nem vállal fel állásfoglalást az etikus emberi szakértőkhöz hasonlóan. (A robotszakértő kifejezés itt arra utal, hogy az erőtérképek elemzése, hasonlóan a sakkhoz részlegesen automatizálható, vagyis nem igényel emberi szakértőt, hiszen az emberi szakértelem a leggondosabb módon került beépítésre az elemző rendszer forráskódjába.)
·
Az erőtérképezés alapja az eddig említett feladatokban a hasonlóságelemzés. A hasonlóságelemzés a legdemokratikusabb módszer, hiszen a feldolgozandó adatvagyonnal szemben semmilyen kizáró feltételt nem fogalmaz meg, vagyis egy politikailag kényes helyzetben mindenkinek a véleménye (adata) szerves részévé válik a megoldásmenetnek.
·
Az erőtérképek készítésének célja az objektivitás biztosítása. Minden eddig ismert és használt eljárás (pl. potenciális csillag módszer (http://miau.gau.hu/miau/131/la131.docx) sok-sok emberi állásfoglalást vár el, s így a döntéshozatal bár átlátható lesz, de nem mentesíthető a súlyokat és (szem)pontokat meghatározók indirekt manipulációitól.
·
A hasonlóságelemzés során a felhasználó által bevitt inputok minden esetben áteshetnek egy fajta legitimáláson, vagyis pl. egy döntéshozó testület szavazással dönthet arról, vajon akkor jó élni valahol, ha szemetes az utca, vagy ha tiszta. A példa tudatosan triviális, itt kevés vita lenne… DE arra a kérdésre, vajon ott jó élni, ahol kevés a válás (?= jogilag tilos, szokásjog által nehezített, tudatosan került, stb.), vagy ahol sok (?=a már elkövetett hibás döntések korrekciója lehetséges, az emberi gyengeségeknek teret engedő, stb.), már nem is olyan egyszerű válaszolni. A tények azonban makacs dolgok (mint közismert): a vizsgált objektumokra jellemző adatok alapján a hatásmechanizmusok gyakran nagy biztonsággal feltárhatók.
· Nem minden esetben elegendő egyetlen virtuális röntgenfelvétel ahhoz, hogy egy-egy kockázatos döntést meghozzon egy testület. A hasonlóságelemzés egyrészt dinamizálható, vagyis több időpontra vonatkozó felvétel készíthető és elemezhető együtt. Emellett pedig sok-sok részkérdés is megfogalmazható, melyek eredője vagy egységes képpé formálható (konzisztens, ellentmondásmentes szakértői vélemény), vagy atipikus helyzetet jelez (szakvélemény nélkül).
Összefoglalás
Mint az a bemutatott (élő) példák alapján remélhetőleg tisztán látható, a felkínált elemzési lépések végeredménye nem más, mint sok-sok virtuális röntgenfelvétel és ezek ellentmondásait feltáró elemzés. Amennyiben az egyensúlyvesztéseket sejtető virtuális röntgenképek sokasága hasonló végkövetkeztetést enged levonni, akkor ezzel szemben az emberi (intuitív, heurisztikus, ösztönös, politikai) döntés jelentős kockázatokat hordoz, míg atipikus robot-szakértői vélemények esetén a legitim döntéshozók felelőssége sokkal nagyobb, mint bármikor. Ha Ön is úgy gondolja, hogy látni szeretné települése, térsége virtuális röntgenfelvételeit, érdeklődéssel várjuk jelentkezését: miau@miau.gau.hu
Pitlik László (RIIRCORE)
|
