|
[Főoldal]
|
RIIRCORE: Tudatosság, fenntarthatóság, avagy a gondolkodás innovációja
| Rögzítette:Kármán Ferenc |
Keletkezés dátuma:2010-04-27 |
| Forrás URL: |
Rögzítés dátuma: 2010-04-27 |
Bevezetés
A RIIRCORE konzorcium, s benne a módszertani innovációt jelentő MY-X projekt az elmúlt években számos, hatásos lépést tett a 2005-ben keletkezett RIIR stratégia (Regionális Innovációs Információs Rendszer tervének) operatív életre keltése érdekében. Jelen dokumentum a történések rendhagyó összefoglalása mellett egy fajta speciális könyvajánlónak is tekinthető.
A szemléletformálást, vagyis a gondolkodás innovációját ugyanis nem lehet elég korán kezdeni. Ezt el- és felismerve születtek meg 2010-ben az általános iskolásokat megszólító Csuszka Füzetek. Ezekben a klasszikus elveket követő foglalkoztató füzetekben azonban megbújnak a tudatosság növeléséhez, a fenntartható döntések felismeréséhez vezető szellemi akadálypálya kapui. A jövő fontos feladata lesz átlépni ezeken egy fenntarthatóbb világba:
1-4. ábra (Borítólapok) a képekre kattintva megtekinthetők.
A Csuszka Füzetek előtt hasonló hídfőállás kialakítására került már sor a turisztikában (2009). A hazajaro.hu papír-alapú kiadványaihoz készített programajánlók szintén rejtett kiindulási pontokat tartalmaztak arra vonatkozóan, hogyan is lehetne a tudásmenedzsment hatékonyságát növeli a felnőttekkel folytatott kommunikációban.
Az 5. ábra: Idézet a hazavaro.hu „Gödöllői Dombság” című kiadványából a képekre kattintva megtekinthető.
A legkönnyebb helyzetben (legalább is látszólag) a fenti feladatokhoz referenciaként felhasznált egyetemi képzések során volt a szerző, ahol is a tudatformálás nyíltan, szabványok mentén is lehetséges, sőt elvárt. Az alábbi listában a legfontosabb RIIRCORE kötődésű oldalak elnevezése és URL-je, valamint egy fajta tudásmenedzsment kategóriába való besorolás található. A RIIRCORE módszertani, kommunikáció alapjai tehát a felsőoktatásban szerzett tapasztalatokra vezethetők vissza:
A tábla a kapcsolódó fájloknál letölthető.
Mint jól látható, a szolgáltatási paletta széles, univerzális, s nagy ütemben fejlődik jelenleg is (2010) újabbnál újabb szolgáltatásokkal. Az innováció hajtóereje a kreatív Hallgatói kapacitások felismerése, kanalizálása, a hatékony együttműködés keretfeltételeinek megteremtése a nappalos, a levelezős képzésekben éppúgy, mint a gyakorlati félévek alatt. Minden projekt valós megrendelési pozíciókhoz kötődik, s mindenkor teret ad a Hallgatók egyéni és egymás munkáját segítő, értékelő aktivitásoknak. A felsőoktatásban folyamatosan képződő – fenntarthatóságot jelentő innovatív gondolkodásmódot elsajátító – Hallgatók kritikus tömegének elérése nem egyszerű folyamat…
Az alábbiakban következzék tehát egy áttekintés arról, milyen korosztályok/célcsoportok esetén, milyen lépések láncolatán keresztül vezet el az út oda, hogy valaki a médiából, oktatóitól, főnökeitől, partnereitől, családtagjaitól felé áramló (tudatosan, vagy ösztönösen torzított) hírözönben egyre biztosabban el tudjon igazodni, vagyis a ránehezedő döntési helyzetekben felismerje a fenntartható irányokat és mértékeket.
Nem érdemes zsákba macskát árulni a gondolkodás innovációjának eszköztárát illetően. A legkülönbözőbb élethelyzeteken az „elit” képzésében sikeresen alkalmazott módszertani, technológiai elvek, megoldások léte, gyakorisága, élettere, korlátai, stb. kerülnek számon kérésre:
· adatvagyon-gazdálkodási alapok (OLAP)
· szakértői rendszerekre alapozó tudásmenedzsment (módszertan)
· objektivitás prioritása (pl. hasonlóságelemzések lehetősége) (módszertan)
· a problémamegoldás automatizálásának lehetőségei (módszertan)
· oktatás-didaktikai reform
· média-reform
Típushelyzetek
A cél minden korosztály, minden élethelyzet esetében az, hogy a hagyományos oktatás-didaktikai szokásjog mellett, mely még mindig elsődlegesen tények ismeretét, „puskaként” összeállítható összefüggések magolását kéri számon, megjelenhessen a problémamegoldás szellemisége.
Általános iskolások
A Csuszka Füzetekből kiindulva az alábbi paradigmaváltás tűnik szükségszerűnek a következő kiadás kapcsán:
· OLAP: minden olyan ismeret esetében, mely tényadatokat kér számon, adatbázisok fejlesztése indokolt (pl. élőlények képes leíró adatbázisa, mezőgazdasági termékek hasznosításának adatbázisa), vagyis ha egy kérdésre internetes keresés keretében választ lehet találni, akkor a válasz megkeresését kell gyakoroltatni ennek ismerete helyett (pl. gyógyhatású növények előfordulása adott körzetben).
· Szakértői rendszerek: már kisiskolás korban is szembesíthetők a gyerekek azzal a kérdés-felelet játékkal, mely egy növény-, vagy állathatározót testesít meg (online).
· Hasonlóságelemzés: a kisiskolások esetében a hasonlóság fogalmát először nem matematikai szinten kell értelmezni (pl. fakéreg-lenyomatok hasonlósága), s csak a későbbiekben építhetők a szenzoros és logikai tapasztalatokra virtuális modellek (pl. milyen öreg egy adott fa, ha számos másik fa kora már ismert?)
· Objektivitás/fenntarthatóság: a foglalkozások bemutatásakor ezek döntési kompetenciáira, s a döntés mögött elkövethető hibákra, a cselekvés önellenőrzésének lehetőségeire is ki kel térni: pl. egy erdész adott területen nagy energiatartalmú megújuló erőforrásként telepített ültetvényt kell, hogy létrehozzon: az az erdész hajtja végre a tervet ügyesebben, aki végül is ténylegesen több fát tud beszállíttatni az erőműbe, amennyiben mindenki döntése egy-egy parcellán végrehajtásra kerül (vö. kísérlet). Honnan lehet vajon tudni előre, kinek a döntése lesz a helyesebb?
· Média: Sztereotípiák sulykolása helyett a népi bölcsességek igazságtartalmát hogyan lehet bizonyítani (pl. a falusi/tanyasi portákon mintaszerűen termelték meg az emberek a táplálékukat vö. fuzárium-toxin, ill. mennyi tanya kellene, ha mindenki így termelne?)
A fenti virtuális tér mellett mindenképpen megőrzendők az anyagi világgal való szembesülés ismeretei (talajtípus meghatározása „gyurmázással”, ill. merre van észak?).
Középiskolások
Az általános iskolai szinthez képest a középiskolásoktól elvárható, hogy az interdiszciplinaritás irányába sikeresen lépéseket tegyenek, vagyis pro-aktívan összekapcsolják a szaktárgyak és a módszertani, technológiai ismereteket egymással:
· OLAP: milyen hibákat lehet elkövetni egy tetszőleges szaktárgy tényadatainak adatbázisba fejtésekor (informatikai + szaktárgyi ismeretek)
· Szakértői rendszerek: milyen hibákat lehet elkövetni, ha a számítógép számára akarjuk átadni tudásunkat szabályrendszerek formájában adott szaktárgy esetén (informatikai + szaktárgyi ismeretek)
· Hasonlóságelemzés: mi számít bizonyítéknak (pl. jogos-e a sztrájk adott esetben ß matematika + szaktárgyi/közéleti ismeretek)
· Fenntarthatóság: Azok kaptak-e jutalmat a tantestületben, akik megérdemelték? (matematika + szaktárgyi/közéleti ismeretek)
· Média: a helyi újságok 10 híréből hány csúsztat? (matematika + szaktárgyi/közéleti ismeretek)
Felnőttképzés
A középiskolákhoz képest a felnőtt képzés specialitása a munkatapasztalatok megléte (vagyis adott kérdés valamilyen megoldásának ismerete = best practice). Ebben az esetben a cél, hogy az innováció helyét, vagyis a best practice meghaladásának esélyét felismertessük az érdeklődőkkel. Ez komplex feladat, s a lehetséges támogatások minden szintjét érinti.
Piaci szereplők
A felnőtt képzés és a piaci szereplők között nincs érdemi különbség a tudatosság szempontjából. Mindkét esetben a helyesebb döntések, az adaptáció, a megújulás készségének felismertetése a cél. A felnőtt képzés a munkavállaló parciális, míg a piaci szereplőknek szóló ajánlatok a teljes termelési folyamat szempontjából tekinti át a valóságot. Egy munkavállaló számára érdekes lehet, hogy teljesítményarányos bért kap-e, míg egy vállalkozó számára a helyes legköltséghatékonyabb munkaszervezet felállítása, vagy a konkurenciához képest helyes ár meghatározása a fontos kérdés.
Média
A média önmagában is megszólítható, megszólítandó partner: egyrészt a tudatosság/fenntarthatóság kérdésének napirenden tartása végett, másrészt a média torzító hatásának minimalizálása érdekében.
Elit-képzés?!
A fenti kihívásokra adandó operatív válaszok kísérleti tere továbbra is az egyetem, ahol jelentősen eltérő személyiség fejlettségi szintű Hallgatók és ezek csoportjai kiváló terepet kínálnak a máshol is hasznosítható megoldási javaslatok kiérlelésére.
Összefoglalás
A képzés és a kommunikáció megújítása paradigmaváltást igényel, mely azonban nem vár el senkitől semmilyen anyagi befektetést, csak annak fokozatos megértését, hogy tények helyett problémákról (s ezek megoldási lehetőségeiről) kell beszélni, ill. kinyilatkoztatások helyett meg kell tanítani a közelítő bizonyítás valós idejű lebonyolítására mindenkit. Az a világ a fenntartható, melyben a felismert szükségszerűség a boldogság forrása. Az egyensúlyi állapotok minél kisebb amplitúdóval való közelítése egy félreérthetetlen szükségszerűség, mely maga a fenntartható (egyéni, társadalmi, gazdasági) pálya definíciója…
|
|
