A Vidék Hangja Szerkesztőségének felkérésére született az alábbi cikk, mely kísérletet tesz arra, hogy a vidékfejlesztés és a fenntarthatóság metszetében álló innovációs kényszert becsatornázza azon nemzetközi és hazai innovációs folyamatokba, melyek egyike a TED (http://ted.com), ill. ennek hazai vetülete a TEDx Danubia (http://www.tedxdanubia.com/).
A gondolatok becsatornázásának legegyszerűbb módja a közösen és a gyakorlat által legitimált kérdések megválaszolása: pl.
Miért fontos a TEDx a szerzőnek: Informatikusként és egyetemi oktatóként a ted.com szerveren található Hans Rosling előadás úgy tartalmilag, mint a prezentációs technológia szempontjából(http://www.ted.com/talks/hans_rosling_shows_the_best_stats_you_ve_ever_seen.html) több mint kijózanító volt. Spin-off cég alapítóként és fenntartóként pedig a felsőfokú képzések „innováció” irányába való elmozdítása folyamatos belső feszültséget tart fenn bennem a közalkalmazotti énemmel szemben: pl. http://miau.gau.hu/miau/141/komarom_pitlik.doc, http://miau.gau.hu/miau2009/index.php3?x=e080, http://miau.gau.hu/myx-free/index_career.php3
Mint azt a miau.gau.hu léte is jelzi, ezen feszültséget az érintett látszólag kiírhatja magából… De ez mégsem azonos azzal, amikor a feszültséget nem levezetni, hanem termelésre szeretné fogni valaki. Így született meg tehát a TEDx rendezvényen való megjelenés alapötlete. Ehhez időben és térben szerencsésen társult a piac önmozgása, vagyis a Tudatos Fogyasztói Platform gondolatának a gazdasági szereplők általi megfogalmazása.
A vidékfejlesztés felől közelítve az innováció fogalmát már az előbb említett Hans Rosling előadás is számos érdekes asszociációra engedi jutni a Hallgatóságot: pl. létezik-e harmadik út ott, ahol a nagy erőterekben az élenjárók által jelzett útról nagy tömegek nem képesek letérni. Emellett a Hans Rosling előadás ékes példája a tény-alapúságnak, mely többé-kevésbé félreérthetetlenül jelöli ki a tömegek mozgásterét. Politikai szinten tehát a tényekkel való tudatos szembesülés hiánya egyszerűen demagógia marad, míg a tényekkel szembeni tudatos politizálás már arculati elemként is felfogható…
A címről
A cím hallatán/olvastán sokakban felmerülhet a kérdés, vajon milyen innovatív, azaz gazdasági hasznosságot sejtető folyamatokról lehet szó, ami ilyen furcsa kulcsszókészlettel kell, hogy felvezetésre kerüljön? A kissé flegmának is értékelhető válasz roppant egyszerű: Nincs új a Nap alatt, de a meglévő tudáselemek újszerű kombinációja számos, még megoldatlan kérdésre illik, hogy megoldást adjon. Persze azért nem árt egy aprócska ötlet sem: mely minél egyszerűbb, annál értékesebb – legalább is Einstein szerint…
Az elvi problémákról
De mi is a kérdés? Mik a felhasználható tudáselemek? Ahhoz, hogy egy kérdést kellően univerzálisnak tekinthessünk, a kérdésben megfogalmazódó gondolatnak ott kell lebegnie szinte minden egyes tettünkben, mondatunkban. A tetteket, az aktív cselekvést döntések előzik meg, a döntéseket pedig intuitív, ill. tudatos agyi folyamatok: s ezzel benne is vagyunk a sűrűjében! A fura cím mögött rejtőző alapprobléma tehát, hogyan is lehet a vidékfejlesztés stratégiai, üzleti és operatív tervezésében, ill. folyamatos monitoringjában tetten érhető az emberi intuitív, ösztönös, asszociatív, heurisztikus, tudatos döntéshozatali folyamatokat, vagyis magához a tudatossághoz, a döntésképességhez vezető utat mesterséges intelligenciák formájában átadni a számítógépeknek annak érdekében, hogy…
STOP! Kedves Falanszter Rajongók! Bár senki sem tudja pontosan, mit hoz a jövő, a számítógépek bevonása a döntési folyamatokba még nagyon sokáig nagyon hasznos illene, hogy legyen, mielőtt esetleg tényleg nyomasztóvá, az emberiség fennmaradását esetlegesen gátlóvá válhatna… Ha ez egyáltalán lehetséges…
Tehát vissza a fő sodorvonalba: ha képesek vagyunk az intuíciót, az asszociációt, vagy kicsit szebben fogalmazva pl. a sorok közötti olvasás képességét átemelni algoritmusokba, akkor az emberi agy legszűkebb keresztmetszete tágítható ki lényegében tetszőleges mennyiségben. (Apró kitérő: a tudattágítás - a drogoktól, az alkoholon át, az adrenalin-dús életvezetésig, vagy éppen a kevésbé agresszív meditációig közismert, s a karizmatikus egyéniségek hátterében nagyon gyakran tetten érhető - előbb-utóbb a személyiséget torzító hatásmechanizmusok sorozata…)
Miért lehet fontos ez a téma a vidékfejlesztésben elkötelezett Olvasó számára? Nos, mint „tudjuk”, a mennyiségnek szokása átcsapni néha-néha minőségbe is, így az intuíció operacionalizálása (tömeggyártásként, sorozatgyártásként való átfogalmazása ) egyben minőségi fejlődés is illene, hogy legyen… Már csak az a kérdés, mit kezdünk egy ötleteket (gyanúkat és gondolati simogatásokat) nagy tömegben fel-felvillantó számítógépekkel a vidékfejlesztés mindennapjaiban? A legegyszerűbb, s mégis egyben a legkomplexebb válasz az, hogy minél inkább igyekszünk majd ezeket figyelembe venni a fenntartható közösségi, gazdasági pályák felismerésében! Bár a fenntarthatóság ma már olyan divatszó, mint picivel előtte pl. az informatika volt, ennek megfelelően senki nem tudja mit is jelent pontosan, s főleg hogyan lehet a definiálatlant automatizáltan kezelni, mégis a fenntarthatóság az a szakszó, mely leginkább képes kifejezni az objektivitás iránti vágyat és igényt! A minél komplexebb egyensúlyi állapotoktól való eltérések minél korábbi felismerését, s a korrekció operatív lépéseinek definiálni tudását. A fenntarthatóság a vidékfejlesztésben olyan stratégiai kérdés, melyről mindaddig nincs értelme érdemben kommunikálni, míg a fenntarthatóság nem válik operatívan kezelhetővé…
Ősi referenciák: Konrad Lorenz, etológus és filozófus szerint minden, még a legkisebb élőlény is „pontosan” ugyanolyan intuitív, mint az ember! Ha egy amőbát minden részletre kiterjedően megfigyelünk, akkor rá kell jönnünk arra, hogy folyamatosan „méri”, figyeli környezetét, s az így összegyűlt adatok/tények alapján az amőba tanul! Igyekszik kikövetkeztetni, vajon akkor talál-e inkább ennivalót, ha a hidegebb, nagyobb nyomású, magasabb ph-jú, stb. közeg felé indul el, vagy éppen egy másik környezeti kombinációt illene előnyben részesítenie. S mivel ezek az apró lények már a kezdetek óta jól elvannak ebben a világban, ügyesen szimulálják/modellezik/prognosztizálják a lehetséges környezeti kombinációk várható következményeit, valamit nagyon jól tudnak. Objektíven, azaz utólag bizonyíthatóan jól tudnak, hiszen fennmaradtak – fenntarthatóan menedzselték fajukat.
A gyakorlati problémákról
Problémák/élethelyzetek és célcsoportok részletesen: Ennyi filozofikus felvezetés után lássuk tehát, mik azok az univerzális, következésképpen hétköznapi élethelyzetek a vidékfejlesztésben, melyekben segítségre szorulunk döntéseink kapcsán:
· Igaz-e, hogy olcsó húsnak, híg a leve? azaz mely termék, szolgáltatás ár éri meg leginkább az árát? (vö. ár/teljesítmény optimum, azaz /köz/beszerzés) ß Ilyen élethelyzetbe kerül minden polgármester, minden projektmenedzser és minden vállalkozó, akik a rendelkezésre álló szolgáltatás- és/vagy termékpalettáról racionálisan (politikailag, gazdaságilag védhetően) kívánnak választani…
· Igaz-e, hogy túl drágán épültek a magyar autópályák, hogy túl magas és hosszú a GYED/GYES, túl sok a munkanélküli, túl alacsony az aktivitási ráta, túl gyenge a forint, …? (vö. egyensúly-vesztés gyanújának megfogalmazódása) ß Ilyen kérdéseket akkor tesz fel magának egy kisebb közösség, ha a lehetséges stratégiai irányok közül szeretné kiválasztani azokat, melyben kell és lehet lépéseket tenni…
· Igaz-e, hogy holnap esni fog, földrengés lesz, csökken a BUX, a kupadöntőben az első játékrész döntetlennel zárul, …? (vö. előrejelzések minden mennyiségben) ß Ilyen kérdések megfogalmazni merése már önmagában fontos szemléleti vízválasztó: a közelmúlt árvíz- és viharkárai kapcsán a biztosítottság fenntartása sokak életét alapjaiban befolyásolja hosszú időre…
· Milyen iskola, mely oktató, milyen tanterv/módszer illik leginkább gyermekem egyéniségéhez, ill. milyen környezeti hatások várhatók, ha ilyen vagy olyan közlekedési, energetikai, mezőgazdasági stb. rendszert vezetünk be? (vö. szimuláció, hatástanulmányok) ß Sok esetben törvényi előírás a hatástanulmányok készítésének kényszere. Ezzel szemben szinte nemzeti sport a mulasztásos törvénysértések gyakorlása. Amennyiben a törvényi kényszer csak vágyálmokat fogalmaz meg, de nem állít hatástanulmány-gyárakat rendelkezésre az érintettek számára, akkor a törvénysértés kényszerpálya. A vidékfejlesztés minden döntése komplex hatásmechanizmusokat érint. Ezek rutinszerű modellezése új helyzetet teremt az érintettek számára: végre nem kényszerülnek a teljesíthetetlenséget elleplezni kényszerülő szerepjátékokba, hanem esélyt kapnak arra, hogy a jó és a jobb között választhassanak a szimulált helyzetek és következményeik alapján. Természetesen a tisztánlátás csökkenti a korrupt döntések élettereit, de ezzel szemben növeli a közösség felosztható javait…
· Mennyi az ember potenciális élettartama, ill. mi egy-egy növény/állat genetikai potenciálja? (vö. elméleti *, azaz elméleti fizika vs. elméleti biológia, ökológia) ß A vidékfejlesztés nem fél a komplexitástól, de ezzel egyben teret enged demagóg, bizonyítatlan, fenntarthatatlan helyzetekhez vezető egysíkú gondolatoknak is. A komplexitás, az ellentmondás-mentesség helyes szintű kezelése a vidékfejlesztés hitelességének záloga. Közismert, hogy pl. a környezetvédő mozgalmak egy része csak sötétzöldségeket képvisel, s a jogi rendszer adta lehetőségekkel nem az együttgondolkodást, hanem pl. a szabotázs esélyeit erősíti fel, ezzel saját hitelességét, s a helyesen gondolkodó zöldmozgalmak érdekérvényesítő képességeit veszélyezteti…
· Milyen szavak, ragok, mondatszerkezetek milyen aránya szavatolja a magasabb politikusi népszerűséget a konkurensekkel szemben, ill. milyen csapatösszeállítástól várható nagyobb siker? (vö. nyelvészeti, kommunikációs, emergens optimumok) ß A „jó” gondolatok a vidékfejlesztésben sem képesek arra, hogy azonnal átvegyék a valamilyen gondolati sémát már magáénak érzők gondolati vezérlését. Ellenben a sikeres és a sikertelen kommunikációs tapasztalatokból való tanulás révén a kommunikáció célirányossága és következetessége ismét csak kezelhetőbbé válik…
· Mely fajok, kultúrák, attitűdök, … milyen arányú keveréke racionális a rendszerek stabilitása szempontjából (vö. matematikai rasszizmus?, avagy attól még kihalhatnak létformák, hogy nem akarunk nyíltan beszélni róla…) ß A vidékfejlesztés keretében a multikulturális értékek racionális kezelni tudása alapvető feladat. Ezen érzékeny kérdések évezredek óta nem kezelhetők csak az emberi intuícióra támaszkodva. Sokkal könnyebb gyűlöletet kelteni, mint együttműködést gerjeszteni, egyensúly közeli állapotokat biztosítani...
· Mely partner, munkatárs, elítélt milyen rendkívüli esemény (szuicid viselkedés, szökés, kémkedés, korrupció, biztosítási/adó csalás…) potenciálját hordozza magában? (gyanúgenerálás) ß A vidékfejlesztés is, mint minden cselekvés egyének, csoportok és szervezetek együttműködése keretében válik valósággá. Az együttműködésnek is megvannak a maga egyensúlyi feltételei: ezek feltárása egy pl. csak pártpolitikai erőterek által vezérelt keretrendszerben szinte kizárja a fenntarthatóságot…
· Mi lenne az arányos és egyszerűen kezelhető közteherviselési modell? (vö. fenntarthatóság) ß A közösség szereplőiben minden olyan esetben feszültség ébred, ha az egyenlőtlenség gyanúja felmerül. A fenntartható közösségek nem várják meg, míg ezen gyanúkból tettek formálódnak. Az aránytalanságok minél gyorsabb, minél automatikusabb felismerése és kezelése az egyensúlyi politizálás alapja…
· Milyen mutatószámok mely országok, térségek, emberek, vállalkozások, … tekintetében térnek el az egyensúlyi állapottól? (erő-tér-képezés) ß Úgy a stratégiai tervezés, mint a monitoring akkor kellően operatív és komplex, ha a bechmark-ok ismertek és az összehasonlítás széleskörű…
Összefoglalás
Az cikk kívánt hatása az Olvasóra: Ezen kérdéslista, mely természetesen szinte korlátlanul bővíthető, minden eleme mind kezelhető (sőt már kezelésre is került) HASONLÓSÁGELEMZÉSSEL! A hasonlóságelemzés az eddig (fel)ismert matematikai apparátusok hibridizációja: egyszerre matematikai statisztika (pl. regresszió-számítás), operációkutatás (pl. nLP), mesterséges neurális hálózat, döntési fa, szakértői rendszer… A hasonlóságelemzés nem ad egzakt választ semmire, számos alternatív megoldást feltételez, mégis egy fajta optimalizáció. Fuzzy logika, de nem úgy, ahogy eddig ismertük… Tetszőlegesen kombinálható lépések sorozata, de a logikai láncnak soha nem lehet vége… A hasonlóságelemzés a részmegoldásokat képes ellentmondás-mentesített, azaz konzisztens állapot felé terelni, de éppen ezért ismeri a „nem tudom” választ is. A hasonlóságelemzés az emberi eset alapú következtetési logikák gépi változata. A hasonlóságelemzés az intuíció automatizálásának lehetséges eszköze. A hasonlóságelemzés az asimovi Sheldon terv matematika alapja… A hasonlóságelemzés az egyensúly automatikus figyelésének eszköze, a fenntarthatóság és az objektivitás záloga… A hasonlóságelemzés egy fél-tucat táblázat kalkulációs paranccsal, programkód nélkül is munkára fogható, online bárki számára felkínálható keretrendszer… A hasonlóságelemzésre épülő üzleti modellek talán már innovációk!?...Keressük közösen az alkalmazás lehetőségeit a vidékfejlesztésben is!
A melléklet a kapcsolódó fájloknál letölthető.
|
