A Vidék Hangja Szerkesztősége a Magyar Posta stratégiai átvilágítását nemzetközi kontextusban vizsgáló szakdolgozat kapcsán (http://miau.gau.hu/myx-free/files/studies/post_strategic_planning.pdf) azt a felkérést fogalmazta meg, hogy egy három részes cikksorozat szülessen a Vidék Hangja számára.
Itt az első részben a Magyar Postát, mint a vidéki Magyarország kötőszövetét mutatjuk be annak érdekében, hogy az Olvasók fel tudják mérni azt a hatalmas potenciált, amit egy ilyen tevékenységi kör és szervezet képvisel, s egyben annak kockázatát is, ha ez nem helyes irányba változik. A kérdéskörnek különös aktualitást ad a mobil posták körül évek óta zajló szakmai és társadalmi vita, mely éppen új fordulatot látszik venni (de erről majd csak a III. részben)…
Vajon mindenki tudja, hogy jön a liberalizáció?
Az Európai Unió döntéshozói a teljes postai piacnyitást 2009-re tervezték, de több nemzeti posta aggályokat fogalmazott meg. Tizenkét egyetemes szolgáltató, köztük a Magyar Posta, 2006-ban nemzetközi lobbycsoportot hozott létre az érdekek egyeztetésére és az uniós fórumokon történő képviseletére. 2007-ben az Európai Unió testületei úgy döntöttek, hogy minden tagországra kiterjedő, teljesen szabad verseny az összeurópai postai piacon 2013. január 1-jétől lesz. A Magyar Postának a teljes piacnyitás természetesen kockázati tényezőt jelent.
A liberalizáció után ugyanis az egyetemes szolgáltatók túlnyomó része állami nagyvállalatból gazdasági társasággá alakul át, s így folyamatosan hangsúlyt kap működésükben a nyereségesség, a költséghatékonyság és az ügyfélközpontúság. Kitüntetett helyzetük megszűnik, s így ők is piaci szereplőkként versenyeznek a fogyasztókért, ezáltal javul a szolgáltatás minősége, fokozódik a hatékonyság, növekszik a nyereségesség. Ennek eredményeként folyamatosan javulnak azon egyetemes szolgáltatók közép- és hosszú távú üzleti kilátásai, amelyek képesek kereskedelmi szervezetként irányítani üzleti tevékenységüket.
Azonban azt figyelembe kell venni, hogy a Magyar Posta Zrt. jelentős előnnyel indul ebben a piacnyitási „versenyben”. Mivel már saját kiépített hálózattal rendelkezik, megvan az ügyfélköre.
Más, a szabadpiacra belépő szolgáltatókkal szemben a Magyar Posta Zrt-nek a feladata, hogy egy jól működő stratégiát építsen ki, amellyel megtarthatja ügyfélkörét. Ezzel szemben az új szolgáltatóknak nehéz dolguk lesz, mivel szinte „0-ról kell kezdeniük.” Ez magában rejtheti a csökkenő átláthatóság és az esetleges diszkrimináció kockázatát. Aggályokat vethet fel a monopóliummal való esetleges visszaélések, illetve az egyetemes szolgáltatók javára nyújtott indokolatlan állami támogatást illetően is.
Mik a Magyar Posta fő szolgáltatási területei?
A Magyar Posta Zrt. egy egyetemes szolgáltató, ami azt jelenti, hogy kötelesek az ország területén a meghatározott postai szolgáltatások körét, mindenki számára megfelelő módon és áron biztosítani. Ez egy olyan hálózat, ami szinte több végponttal rendelkezik, mint az összes magyarországi bank együtt véve.
Szolgáltatásait alapvetően két csoportba oszthatjuk: egyetemes szolgáltatások, illetve egyéb postai szolgáltatások. Az egyetemes szolgáltatási körön belül fenntartott postai szolgáltatások közé tartozik az 50 gramm alatti tömegű belföldi, illetve nemzetközi levélküldemény illetve a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás. Az egyéb postai szolgáltatások, azon szolgáltatási körbe tartoznak, amelyek nem engedélykötelesek, ám a tevékenység végzése bejelentéshez között. Ide tartoznak pl.: futárposta, gyorsposta, integrált postaszolgáltatás, dokumentumcsere.
Milyen tevékenységeket is folytat a posta, milyen sűrűséggel helyezkedik el, milyen
komoly szabályozások állnak az ellátás hátterében?
Az Európai Unión belül a magyar szabályozás az egyik legszigorúbb: a forgalomhoz képest aránytalanul sűrű az országos hálózat (de hogy valóban így van-e, arra majd a cikksorozat III. része ad választ). Azokon a településeken ahol a lélekszám 600 fő alatt van állandó postahelynek vagy mobilpostának kell működnie, a hatszáznál nagyobb, de ezer lélekszámnál kisebb településeken fix posta helyett, csak a helyi önkormányzat beleegyezésével működtethető mobilposta, ami ennél nagyobb település fix posta fenntartása kötelező. A városokban, húszezer lakosonként legalább egy fix postát kell üzemeltetni úgy, hogy az bármely belterületi lakástól számítva, három kilométeren belül legyen. És ezek mellett két posta távolsága nem haladhatja meg a hat kilométert.
A Magyar Posta az első hat, legtöbb állandó szolgáltató hellyel rendelkező posta közé tartozik az EU-ban. Viszont, a posta hálózata még mindig jelentősen túlméretezett (s hogy ez mit is jelent stratégiai szinten, arra ismét csak a III részben kereshetünk válaszokat). A közreműködők aránya az EU-s gyakorlathoz képest alacsony. A közreműködői posták az összes posta százalékában 12,5% hazánkban. Míg például Görögországban ugyanez 54%, Portugáliában 66%.
Magyarországon a veszteséggel működő postahelyek száma magas, ennek oka az, hogy a veszteséggel működő postahelyeken a lakossági levelezés visszaesett. Ezeken a helyeken főként a készpénz-átutalási befizetés a mérvadó, de mindemellett költségeik magasak. Pl.: biztonság biztosítása, akadálymentesítés, havi költségek stb. Erre megoldást a Postapartner program nyújt, mert a veszteséggel működő postahivatalokat kiadják vállalkozóknak. Azokban az országokban, ahol a közreműködői posták aránya magasabb, ott kevesebb a veszteséggel működő postahelyek száma.
Statisztikai adatok, UPU adatvagyon
Különböző elemzések végezhetők arra vonatkozóan, hogy a Magyar Posta Zrt. hatékonynak tekinthető-e, illetve, hogy milyen mértékben készül/készült fel a 2013-as piacnyitásra. A III. részben ismertetésre kerülő, hasonlóságelemzési módszerrel végzett átvilágításhoz használt adatvagyont az UPU (Universal Postal Union) statisztika könyv segítségével készült, mely abból a célból jött létre, hogy a világ összes postai statisztikáit rendszerbe foglalja. Természetesen, mint majdnem minden elemzésnél itt is jelentős anomáliák merültek fel, mint például az UPU-ban szereplő adatok több országnál hiányosak, s ezáltal több európai ország kiesik az elemzésből, illetve néhány ország adatai összeütközésbe kerülnek egymással azáltal, hogy az adott ország éves jelentése más adatokat közöl, mint az UPU, pl.: Dánia.
Vitathatatlan, hogy a Magyar Posta Zrt. Magyarország legtöbb „csomópontjával” rendelkező cége. Ezt a tényt igazolja az is, ha például összevetjük néhány domináns céggel, mint pl.: MOL. Míg a MOL Magyarországi töltőállomásainak száma 2010.-ben 366db, addig 2007-ben a Magyar Posta állandó postahelyeinek száma 2880db. Amit ilyen felbontásban nem is lehet már jól ábrázolni…
A képen látható a MOL magyarországi töltőállomásainak száma, amit ha összehasonlítunk a Magyar Posta Zrt. állandó postahelyeinek számával megkapjuk, hogy az eltérés több mint hétszeres.
De nézzünk erre vonatkozóan további adatokat: az OTP Bank 2004-es adatait tekintve, 377db bankfiókkal rendelkezett és 1400 bankjegykiadó automatával, ezzel szemben a Magyar Posta Zrt. 2004-es adatai az állandó postahivatalok számára vonatkozóan 2824db volt.
Továbbá az is mutatja a Magyar Posta domináns szerepét, ha megvizsgáljuk a teljes személyzet számát. Míg 2007-ben a Magyar Posta teljes személyzetének száma 36430fő, addig az OTP-nél ugyanebben az évben 13000fő körül mozgott ugyanez.
Ezeknek az adatoknak a tükrében belátható, hogy Magyarországon a Magyar Posta Zrt-nek van a legkiterjedtebb hálózata. De, hogy ezek mellett milyen hatékonysággal működik a társaság, azt az alapján lehet kimutatni, ha összehasonlításra kerül más országokkal is. Hiszen az látható, hogy alkalmazottak és csomópontok tekintetében jelentősen nagyobb az OTP-nél vagy a MOL-nál, de igazán pontos helyzetképet akkor kaphatunk, ha más országok tükrében vizsgáljuk meg a társaság működését (vö. III. rész). Mint pl.: Horvátország, Csehország, Görögország, Portugália… stb. Illetve, más nézőpontokat is figyelembe kell venni az elemzésnél nem csak a foglalkoztatottakat vagy az állandó postahelyek számát, hanem olyan objektumokra is ki kell térni, mint pl.: állandó postahivatalok által lefedett átlagos terület, mobilposták száma, levélszekrények száma, kézbesítések átlagos száma…stb.
Ha az összes tényező vizsgálat alá került, akkor látható egy olyan átfogó kép, amely alapján pontos következtések vonhatók le a társaság hatékonyságát illetően, illetve egyes esetekben nem csak a posta helyzetképe látható, hanem a lakosság helyzete is. S így innentől kezdve mindenki számára világosan látható, hogy egyes esetekben, statisztikai adatokkal alátámasztva, bizonyos beavatkozások, egy válsághelyzet miként befolyásolja egyrészt a lakosságot, másrészt a posta működését….
A cikksorozat II. részében arról lesz szó: Milyen jövőbeli fejlesztési lehetőségek ismerhetők fel a Magyar Posta átalakítása kapcsán? Tényszerűen milyen pozíciókat foglal el a Magyar Posta nemzetközi összehasonlításban? A Magyar Posta szolgáltatási rendszerei, fejlesztési lehetőségei, hogyan állhatnak a jövőben is a fenntartható vidék szolgálatában…
Vernyik Mónik, Pitlik László (SZIE)
|
