A települések egymással hálózatos kapcsolatban, egymásra utalva léteznek, fejlődnek. A rendszerváltást követően azonban a hazai tapasztalat az, hogy néha ezzel ellentétben az individualizációra kerül a hangsúly. Az Önkormányzati Törvény lokális szinten döntéskompetenciát teremtő szabályozásának is köszönhetően az elszakadási törekvések számos településen megjelennek. Ahol ezek a hangok elég erősek, ott a települések szétválása is megtörténhet.
Amikor egy falu születik, az ott élők joggal számítanak valamiféle társadalmi, gazdasági, közösségi fejlődésre. Fejlődésről akkor beszélünk, amikor a változásokhoz értéktartalom is párosul.(1) A falu, ahol lakom, Daruszentmiklós, kétség kívül komoly változásokon ment át az elmúlt 7 év során, amióta önálló, független faluként létezik. Ám, hogy ez a változás milyen értéktartalommal párosul, megfelel-e a falualapítási szándék a kapott eredményeknek, ez már kérdéses. A téma vizsgálatának aktualitását az adja, hogy Daruszentmiklós és a többi sorstársa most szembesülnek olyan korábban nem ismert problémával, mint például egy új önkormányzat megalapítása, a munkafolyamatok kialakítása, költségvetés megszervezése stb. Ezek főprioritású tevékenységek, amit nagyon gyorsan, és biztonságos szolgálatot nyújtóan kell létrehozni a polgármestereknek és a testületi képviselőknek. Ahhoz, hogy valóban felelősen, a falu egésze javát és fejlődését szolgálja a változás; szükséges objektíven áttekinteni a honnan indultunk, hová tartunk kérdést.
A tanulmány kiindulópontja az, hogy az önálló önkormányzat-alapítás a rendszerváltást követően nem példa nélkül való. Magyarországon a rendszerválás után eltelt közel 20 évben ez 94 települést érintett.(2). Éppen ezért először azt a problematikát járom körül, hogy a rendszerváltást követően vajon mi indíthatta el számos esetben az ország különböző pontjaiban a település(részek) leválását egy másik településről. Mivel e jelenség sok vonatkozásban a megelőző rendszer hatalomgyakorlatával is összefüggésben van, ezért az önkormányzati törvény mellett a megelőző kor legfontosabb közigazgatási sajátosságát is tárgyalom, mindezt Daruszentmiklós konkrét történetén keresztül is megvizsgálva.
A rendszerváltást követően, az 1990. évi LXV. önkormányzati törvény megteremett egy demokratikus, szabad döntési kompetenciával rendelkező önkormányzati rendszert, ami lehetőséget ad az önkormányzat-alapításra. Csaknem száz esetben éltek is az elmúlt húsz évben ezzel a lehetőséggel. Úgy vélem azonban, hogy ez az önállósodási hullám nem csupán a törvény adta lehetőségekkel magyarázható és magyarázandó. Daruszentmiklós története is azt példázza, hogy a „különutas” fejlődés oka legalább annyira a múltban gyökerezik, mint amennyire a jelenben.
A közelmúlt történetében kiemelendő az államszocialista politikai rendszer központi hatalmi szervezete, mely a közigazgatásban is egy merev alá- fölérendeltségi viszonyt teremtett. (3) Ennek köszönhetően város- és falu, falu- és falu viszonya is újrarendeződött; nem voltak ritkák a „kényszerházasságok” sem. A települések élén álló tanácsi hatalom nem szolgál(hat)ta igazán a településen élők érdekeit, hiszen az a központi hatalom végrehajtó szerveként funkcionált.(4)
A későbbi Daruszentmiklós esetében ez a korszak Előszálláshoz kapcsolódott. E település Fejér megyében található. Előszállás nem egyetlen jól körülhatárolható település, hiszen már 1927-től volt két tartozéka: Daruhegy és Dánieltelep. A pártállami kényszerházasságot Előszállással Kisszentmiklós esete példázza, amelyet 1957-ben csatolták Előszálláshoz, felszámolva a történetileg Baraccsal kialakult közigazgatási kapcsolatát. Ebben az új felállásban Előszállás volt a központi település, így ide folyt be az államtól kapott illetve egyéb forrásokból származó anyagi támogatás. Az előszállási gyakorlat az volt, hogy a támogatás helyben maradt Előszálláson, a többi településrész fejlesztésére nem jutott túl nagy pénzügyi keret. A településrészek önérvényesítési törekvései, lehetőségei csekélyek voltak, mert a testületi üléseken is alig képviselhették magukat. Ráadásul elindult egy olyan mentális szegregáció is, amelyben a sínen inneni előszállásiak, és a sínen túli későbbi daruszentmiklósiak nem számítottak ugyanolyan embernek. Ez komoly konfliktusokat indukált a településrészek és Előszállás között.
A rendszerváltás után a múltban gyökerező konfliktusokból táplálkozó elszakadási törekvéseket fölerősítette az 1990. évi LXV. önkormányzati törvény. Ez a törvény rendelkezik arról, hogy az önkormányzatok dönthessenek a helybeli ügyekben, valamint arról is, hogy állami támogatást is kaphassanak. A törvény nem gátolja a helyi forrásteremtést sem. Ezek azok a legfontosabb momentumok, melyek a településeknek biztosítékot nyújtanak, és amelyek vonzóak lehetnek a fennálló közigazgatási rendszerrel nem igazán elégedett településrészek számára is, amelyek a törvényi garanciák miatt éppen ezért felvállalják az önállósodási folyamatot.
Daruszentmiklós önállósodási folyamatát közelebbről is megvizsgálva úgy vélem, hogy a függetlenedéshez az Önkormányzati Törvény mellett hozzájárult az is, hogy a rendszerválással az államszocializmusban kényszerűségből összekötött települések élete nem rendeződött. Vagyis a „kényszerházasság-állapot” továbbra is fennmaradt, amely házasságban az évek során a sok sérelem, tüske felhalmozódott, sok helyen komoly ellentmondásokat, belső harcokat okozva. Daruszentmiklós esetében az elváláshoz végső soron az vezetett, hogy Előszállás gazdasági okokra hivatkozva meg akarta szűntetni a daruhegyi általános iskola felső tagozatát. A helyi gondolkodó, cselekvő közösségi hangadók rögtönzött tornatermi gyűlésén részben az iskola megmentésének céljával megfogalmazódott az Előszállástól való függetlenedés szándéka. Az elindított folyamat aztán gyorsan támogatókra lelt, hiszen egy fél éven belül helyi népszavazást írtak ki arról, hogy szeretnék-e a kapcsolt településrészek a függetlenedést. A szavazás eredménye önmagáért beszélt: egyértelműen a különválás mellett voksolt a lakosság. Miután a Köztársasági Elnök aláírta a hitelesítő okiratokat, jogilag megszületett Daruszentmiklós (2002). Daruszentmiklós Fejér megyében található, Dunaújvárostól mindösszesen 23 km-re. Fontos hangsúlyozni, hogy az említett település lakossága 1350 fő körüli, tehát középfaluról beszélünk. Másik fontos tulajdonsága Daruszentmiklósnak, hogy 3 településrészből (Daruhegy, Dánieltelep, Kisszentmiklós) és egy majorságból (Piripócs) állt össze.
A falu 2002-es születése után polgármestere ugyan már volt a falunak, de az érdemi munka az új településen nem indulhatott el. Ennek oka az volt, hogy a vagyon megállapodás Előszállással komoly problémákat vetett fel. Ugyanis jogszabályi leírás nincs a vagyon megállapodás menetéről, a megállapodás lefolytatásáról. Így tulajdonképpen a felek megegyezése jelenti a tárgyalássorozatok végét. Ami olyan szempontból ütközik nehézségekbe, hogy mind a két fél a saját érdekeit tartja –természetesen- fontosabbnak, és így nagyobb hányadot vagy többet szeretne a még közös vagyonból. Daruszentmiklós esetében 2 év kellett ahhoz, hogy a tornatermi gondolatébresztéstől az új önkormányzat tevékenységének elkezdéséig eljusson a község.
A vagyonmegosztás mellett nem volt egyszerű megszervezni az önkormányzati munka elindítását, zökkenőmentes végrehajtását. Kezdve a számítógépek, irodabútorok egyék kellékek beszerzésétől, a munkatársak kiválasztásán át, a munkafolyamatok megszervezésig. Azzal is igen hamar szembesülni kellett, hogy mivel egyre csökken az állami normatív támogatás, így az önkormányzatok egyre kevesebb pénzből tudnak gazdálkodni, amelyet különböző forrásteremtő módszerekkel kell kiegészíteni. Ilyen forráskiegészítő lehetőség például az állam által meghirdetett pályázati összegek lehívása, vagy az Európai Unió közösségi kezdeményezéseinek felhasználása. Ezt alkalmazta Daruszentmiklós is, amikor 2004-2006 között sikerrel csatlakozott a Mikulásfalva Akciócsoport LEADER programhoz. Ez nem csak azért is volt fontos a település életében, mert a sikeres pályázat révén számos beruházásra forrás nyílt meg (mint például: buszmegállók beszerzése, térképek elkészíttetése, falunap rendezéséhez anyagi támogatás), hanem azért is fontos volt, mert Daruszentmiklós megmutatta, hogy tud együtt dolgozni más településekkel. Tehát nem zárkózott be, hanem kinyílt és egy társas integrációban bizonyította a képességeit. Ez mindenképpen erőssége lett a településnek. Ugyancsak fontosnak tartom, hogy kialakult egy erős, helyi identitástudat is. Ez mind hozzá járult ahhoz, hogy Daruszentmiklós ne csak formálisan szülessen meg, hanem tartalmilag is.
2006 –tól azonban megjelentek a válság tünetei. Nem csupán a finanszírozási problémák lettek komolyabbak. Valójában Daruszentmiklóson úgy vélem ma nem az anyagi problémák okoznak leginkább feszültségeket, hanem a társadalmi egyet nem értés. Nem megkerülhető probléma, hogy a helyhatósági választásokkal a közösség életében fölerősödtek a belső viszályok, konfliktusok, amik azóta sem csendesedtek el. A falu, amely megszervezte és véghezvitte a függetlenedést, most a szétesés szélére került. Mivel a negatív folyamatok felgyorsultak, mielőbbi beavatkozásra lenne szükség a jobb közéleti kommunikáció érdekében, a helyi és az Előszállással sem rendezett konfliktusok kezelésében, valamint egy hatékony csapatmunka kialakítása is elkerülhetetlen a közép-és hosszú távú tervek kidolgozása érdekében.
Daruszentmiklós rövid történetének úgy vélem két fő általános tanulsága van. Az egyik a vagyon megállapodás. Mivel effektíve nincsen szabályozva a folyamat, ezért a hosszan elnyúló megállapodások a gyakorlatban megnehezítik az indulást. A szétválással együtt járó vagyonmegosztás komoly erőfeszítéseket igényel az érintett felektől, olyan konszenzusos megoldásra törekvést, ami a gyakorlatban kellő jogi szabályozás nélkül komoly akadálya a tényleges függetlenedésnek. Mindenképpen szükséges tehát valami olyan támpont, amellyel a holtpontra jutott tárgyalások újra elindulhatnak a megállapodás irányába. A jogi szabályozása e kérdésnek úgy gondolom nem lesz megkerülhető, bár nehéz lesz mindenki számára megtalálni a praktikus, megfelelő törvényes rendet; hiszen minden függetlenedés egy-egy újabb történet, sok a csak az adott két (vagy több) településre jellemző sajátosság.
A másik tanulságos kérdés Daruszentmiklós történetében az, hogy vajon a konfliktusok kezelésében mennyire tekinthető ideális eszköznek az önkormányzati törvény adta önállósodási lehetőség. Vajon a fenntartható fejlődés irányát szolgálja-e az elaprózódási folyamat? Az elaprózódott településállomány és az ezzel együtt járó atomizált támogatások megkérdőjelezhetővé teszik az önkormányzati törvény jótékony hatását.
Kulcsszavak: települések függetlenedése, önkormányzati törvény, tanácstörvények, „kényszerházasság”
Felhasznált irodalom:
Nemes Nagy J.: A tér a társadalomkutatásban / Ember – Társadalom - Régió Budapest, 1998.
Hajdú Z.: Magyarország közigazgatási földrajza Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2001
Molnár M.,: Településföldrajz, egyetemi jegyzet, SZIE ,Gödöllő, 2007
www.nepszamlalas.hu, letöltés ideje: 2009. április 27.
(1) Nemes-Nagy , 1998
(2) www.nepszamlalas.hu, 2009
(3) Hajdú Z.,2001
(4) Molnár M. 2007
|
