|
[Főoldal]
|
‹- Vissza « [1] 2 » Következő -›
Életjelek a természetben - Erdei tanóra program a DIPO-val
2010-04-29
Van Nógrád megye nyugati részén, a Rétsági kistérségben erdő alján, patak szélén, gyönyörű tó közelében egy hely amit mindenképpen érdemes felkeresni. Sőt itt bárki belépőjegy nélkül végigsétálhat a tanösvényen, ahol a különféle látnivalókat táblákkal is feltüntették. Nem kell találgatni, ez a település Kétbodony, ahol mindig nagy gondot fordítottak arra, hogy a messziről jött érdeklődők számára is legyenek vonzó látnivalók.
>>
| |
Csak azt tudjuk megvédeni, amit ismerünk
2010-02-26
Egy hosszú távú programba kezdett a Duna-Ipoly Határmenti Együttműködés Helyi Közössége Közhasznú Egyesület. A 2008. augusztus 22-én alakult szervezet elnyerte a „Helyi Akciócsoport” címet, és ezzel a rétsági és váci térség jelentős szervezetévé vált. Azzal a céllal kezdték meg a működést, hogy olyan térségi és határokon átívelő együttműködéseket valósítsanak meg, amely eredményeként a versenyképes vidékgazdaságra támaszkodó, identitásában is megerősödő helyi közösség lehetőséget kaphat a kitörésre leszakadó helyzetéből.
>>
|
A NATURAMA Szövetség új lendülettel indul a 2010-es évnek!
2010-02-26
A 2009-es évet egy átfogó értékelő és előretekintő találkozóval zárta a NATURAMA Szövetség decemberben, és ezt követően a februári 2010-es első találkozón már kidolgozásra kerültek az idei konkrét együttműködési tervek különös tekintettel a rendezvényeken való közös egységes arculattal történő részvételre és a közös illetve egymásra épülő, kapcsolódó pályázatokra, programokra.
>>
|
Krúdy Emese: A magyarországi felsőoktatás alakulása a rendszerváltozás óta, kiemelt figyelemmel a vidékfejlesztéshez kapcsolódó alapképzésekre
2010-02-17
A felsőoktatás átalakításának a rendszerváltozás utáni időszak adott teret. Fő feladatnak tekintették a hallgatói létszám növelését, a felsőoktatás széttagoltságának csökkentését, a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek együttműködését, a tudományos minősítés egyetemi feladattá tételét, az oktatói kar színvonalának emelését és az oktatói mobilitás erősítését. A főbb célkitűzések nem változtak egészen 1998-ig. Az ezt követő időszakban a tennivalók köre kiszélesedett, hiszen bővíteni szerették volna a tovább tanulási lehetőségeket, átalakítani a hallgatók támogatási rendszerét és kiterjeszteni a tandíjmentességben részesülők körét. A megfogalmazott célok közül az egyik legszembetűnőbb változás, hogy a hallgatói létszámnövekedés fokozatosan ugyan, de annál nagyobb mértékben megvalósult.
>>
| |
Határozatra várva – néhány gondolat a falusi, vidéki turizmus fejlesztése körül
2009-09-28
Falusi turizmus fejlesztésre az első pályázati lehetőséget még a turizmus ágazat hirdette meg 1992-ben. Az akkori Turizmus Főosztály 10 millió Ft-os keretet hirdetett falusi turizmus pályázatokra, amire akkor annyian jelentkeztek, hogy az összeget felemelték 25 millió Ft-ra, 100-100 ezer Ft támogatásban részesítve az „úttörőket”.
Bár sok minden történt a 90-es évek elejétől a falusi turizmusban, fejlesztéshez a „nagy pénz” csak közel 20 év múlva, 2008-ban jelent meg.
>>
|
Divényi János Károly: Elöregedő társadalom és szociális rendszerek: merre tovább?
2009-06-23
Magyarország lakossága 1981 óta csökken, s közben folyamatosan elöregedik. A demográfiai folyamatok komoly problémákat idéznek elő a gazdaság különböző területein, többek között a szociális rendszerek (nyugdíj, egészségügy) fenntarthatóságában. Megoldást csakis a kérdés komplex szemléletű, hosszú távú stratégián alapuló kezelése jelenthet…
>>
|
Prihoda Emese: A HEFOP sikerességének értékelése
2009-05-25
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) az EU Strukturális Alapjaitól származó támogatások 2004-2006 közötti humánerőforrás-fejlesztési célkitűzések megvalósítására jött létre. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján az „Eredmények” menüpont alatt a Program pénzügyi megvalósulásáról tájékozódhatunk. De ki figyeli azt, hogy az elköltött 188 milliárd forint milyen változásokat eredményezett a fejleszteni kívánt területen.
>>
|
Sayed-Mohammed Eszter: Az aprófalvas térségek problematikája a Sásdi kistérség példáján
2009-05-25
A Sásdi kistérség példája jól reprezentálja hazánk aprófalvas térségeit, hiszen sok szempontból (településszerkezet, munkanélküliek, illetve inaktívak aránya, munkaerő képzettségi szintje, vállalkozások száma, roma népesség aránya stb.) hátrányos helyzetű. Ezek a tényezők egymást erősítik, és ésszerű fejlesztések hiányában a hasonló területek leszakadása minden bizonnyal megállíthatatlan, öngerjesztő folyamattá válna.
>>
|
|
