Növénytermesztés

Egy zártkert megmaradásának, életben tartásának egyik legfontosabb feltétele, hogy legyenek olyan fiatal gazdálkodók, akik fantáziát látnak a szőlőművelésben. Ezért is döntött úgy a pusztaszentlászlói Újhegy Borbarátok Egyesülete, hogy a hagyományos szőlőmustráján egy 16 és egy 18 éves fiatalember által művelt birtokot is bemutat az érdeklődőknek.

Az egerszalóki Márton házaspár a ’90-es években kezdett el bodzát termeszteni, ami először kényszervállalkozásként indult. Ültetvényeik területét a lehetőségeikhez mérten, fokozatosan növelték. Jelenleg 17 hektáron gazdálkodnak, a bodza egy részét szörpként, lekvárként értékesítik, amire a környék élénk idegenforgalmának köszönhetően jó lehetőségeik vannak.

Bár az utóbbi évtizedekben csökkent a bogyós gyümölcsültetvények mérete, de a kutatók szerint hagyományos termőterületein a megváltozott klimatikus körülmények között is van létjogosultsága e növényi kultúrák termesztésének, legyen szó málnáról, ribizliről vagy éppen szederről.

Évről évre nagy sikert arat az ÖMKi tájfajta paradicsompalánta akciója, amely idén ismét a Lidl üzletlánc együttműködésével valósul meg. A kutatóintézet több mint öt évig vizsgálta, hogy melyek a legjobban termő, legjobban alkalmazkodó, hagyományos hazai paradicsom tájfajták, amelyek visszahozzák a változatosságot táplálkozásunkba és kertjeinkbe.

Átadták a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének (DélKerTÉSZ) új, 10 ezer négyzetméteres komplex logisztikai központját csütörtökön Szentesen, amely 2,7 milliárd forintból épült meg.

“A kert” egy 1 hektáros terület Nyíregyháza mellett Ferenctanyán. Célja az, hogy a virágok mellett élményeket, lelki feltöltődést nyújtson.

A Szeged környéki települések közül, Újszentivánon is tevékenykednek olyan kertészek, akik rózsák nevelésével foglalkoznak. Az itt élő Balog Dánielné és családja, magas törzsű rózsákra specializálódott, mely virágkertészeti munkához igénybe vette a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztési támogatását.

Kovács Gyula, az ország erdésze az 1980-as évektől kezdett foglalkozni szülőföldje, a Göcsej hagyományaival, kultúrájával. A pórszombati erdész megismerte a térség gyümölcsészetét és elhatározta, hogy megpróbálja megmenteni ezt az örökséget.

Dezsény Zoltán és felesége, Judit környezetgazdálkodási agrármérnök szakon végeztek a Szent István Egyetemen. Számos egyetemi kutatás, erdélyi szakmai gyakorlat, amerikai ösztöndíj után 2013-ban úgy döntöttek, hogy egy apró faluba, a Nógrád megyei festői szépségű, 400 lelkes faluba, Terénybe költöznek és elindítják ökológiai gazdaságukat-

A nagyszénási születésű, de Békéscsabán élő Lehoczkiné Megyik Erika az évek alatt a paradicsom szerelmesévé vált, amelyet üvegházban és szabadföldön is egyaránt termeszt. De az ő története nem csupán ennyi, kidolgozott egy paradicsomtermesztési módszert, amelyhez még kert sem kell, csak egy-egy négyzetméteres terület, 10 darab 12 literes vödör, és egy masszív, kétméteres állványzat.