Állattenyésztés

Szilágyi Szabina kis gazdaságában úgy válogatta össze a teheneket, hogy azok teje a lehető legjobb legyen sajtkészítéshez. Így nem maradhatott ki a jersey fajta sem, hisz tejének zsírtartalma a hét százalékot is elérheti. Bár a fajta termetre kicsi, nagy potenciál rejtőzik benne.

Az állatokat mindenki szereti. Van, aki kutyát vagy cicát tart házi kedvencnek, akad, aki nyulat, lovat, esetleg alpakát. Sahin Gábor kedvencei bivalyok. Vezér és Vili, a két herélt bivaly két éve él nagy békességben Tatán a Naszályi úton, a Réti-tavak mögötti kis birtokon, lakályos pajtában egy kis tó partján.

Akár ez a Kazinczy-idézet is lehetne a mottója annak a két fürjtenyésztőnek, Budai Attilának és Pancsira Lászlónak, akiknek szenvedélyük a fürjtartás, valamint a fürjtojásnak, ennek a minőségi élelmiszernek az előállítása.

A jó sajt készítése a jó legelővel, a jó takarmánnyal kezdődik. A jó sajt egészséges és szeretgetett, boldog állatok alacsony csíraszámú és kiváló beltartalmú tejéből készül, megfelelő higiéniai körülmények között, szívvel-lélekkel – vallja Dénes Ildikó, aki a Veszprém megyei Nagyvázsonyban gazdálkodik.

Hazánkban egyre másra látni modern nagyüzemi állattartó telepeket, ahol általában zárt körülmények között, hatalmas fejlesztési összegekből, tömegtermelés folyik. Ennek az ellentéte, a kisüzemi, tanyai állattartás, melynek jó példája, a Ruzsa Község külterületén elhelyezkedő, Borbála Kecskefarm.

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.

Pancsira Lászlóval, a Fürjpiac Kft. ügyvezetőjével és tulajdonosával beszélgetett az Agroinform.hu munkatársa Polgárné Sarok Edit arról, hogyan vált egy fürjtojást fogyasztó laikus egy 8-9 ezres állatlétszámmal működő fürjtelep vezetőjévé. Annyit elárulunk, hogy a sikerhez nem egy gazdag amerikai nagybácsi vagy szerencse kellett. Hanem: jó ötlet, szakmai elhivatottság, nyitottság, rengeteg és még több munka, elnyert pályázatok és azok küzdelmes megvalósítása.

Kaposvár napjainkban is a magyar állattenyésztés egyik bástyájának számít – nem véletlenül rendezték itt évről évre a KÁN-t, azaz a Kaposvári Állattenyésztési Napokat. A szeptember 30-án megnyíló KÁN Egyetemi Napokról, illetve az egyetem aktuális helyzetéről Gyuricza Csabát, a MATE rektorát Sári Enikő kérdezte.

A bölények erőt sugárzó és tiszteletet parancsoló állatok. A faj Ázsiából származik, és több ezer évvel ezelőtt Európában is népes csordái legeltek. Visszatelepítésük nemrég még különlegességnek számított, ám ma már egyre több bölényfarm nyílik, ahol nem csak turisztikai látványosságként vagy kuriózumként mutogatják őket, hanem húshasznú állatként tartják őket. A brassói Páll Attila és felesége, Orsolya megvalósította ezt a vállalkozást. 

Jó pár éve már annak, hogy Nagy Lajosnéval, a Nagyné és Fiai Tehenészet és Tejfeldolgozó Üzem vezetőjével beszélgettem Hosszúpályiban. Most itt ülök ugyanabban az irodában, mint akkor, de immár Nagy Péternek hívják azt, aki velem szemben ül és akinek a kérdéseket felteszem, a cég neve is megváltozott: Nagyné és Fiai Tej és Tejtermékre.