Újabb természeti értékekkel bővült a vármegyei értéktár – írta a Kiskunsági Nemzeti Park. Ritka természeti kincsek kerültek a listára. Az elismerő okleveleket az „Értékzsongás Bács-Kiskunban” címmel szervezett konferencián adták át a közelmúltban.
Az újabb 32 elem közé olyan helyi értékek is kerültek, mint a bugaci nőszőfű, a Kiskunhalasi Fejetéki-mocsár Természetvédelmi Terület és a Móricgáti-lápok.
A bugaci nőszőfű első hazai egyedeinek felfedezése Vidéki Róbert biológus nevéhez köthető. A törékeny bugaci nőszőfű mindössze 15-25 centiméter magas, vékony szárú növény. Zöldes, apró virágai nem feltűnőek, közelről szemlélve azonban igen dekoratívak.
Jellemzően június közepétől július közepéig találkozhatunk vele homoki nyárasokban és tölgyesekben, esetenként azonban telepített, aljnövényzetben szegény nemesnyárasokból is előkerül. A faj 1996 óta fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 forint.
A Kiskunhalasi Fejetéki-mocsár Természetvédelmi Terület a Duna-Tisza közére hajdan jellemző kiterjedt tőzeges mocsarak és nedves rétek egyik utolsó maradványa. A terület Ternyák Jenő természetfotós lokálpatrióta javaslatára 1992. óta országos jelentőségű oltalomban részesül. Más hátsági vizenyős területekhez hasonlóan a csapadékból és a talajban szivárgó vizekből táplálkozik.
A kis kiterjedésű láp ritka növények mellett kétéltűeknek, hüllőknek, valamint számos nádhoz kötődő madárfajnak is otthont ad. A botanikai értékek között említhető a mocsári sisakoskosbor több ezres állománya, a hússzínű ujjaskosbor, a vitézkosbor, a szúnyoglábú bibircsvirág, a napsugaras gyíkpohár, a sallangos szirmú buglyos szegfű, a halvány kékeslila szibériai nőszirom, az enciánkék kornistárnics, valamint a zsombéksásosok egyik védett faja, a rostostövű sás is előfordul.
Kékperjés láprétjeivel és mocsárrétjeivel maradvány élőhely a Duna-Tisza közén a Móricgáti-lápok. Ez a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület olyan vizes élőhelyekhez kötődő növényfajoknak szolgál menedékül, mint a fehér zászpa, a mocsári és a poloskaszagú kosborok, valamint a szibériai nőszirom.
Az állatfajok közül kiemelendő a Homokhátságban drasztikusan megritkult nagy tűzlepke és a vöröshasú unka, továbbá a környező élőhelyekhez képest jelentős a terület mocsáriteknős-állománya is. A terület megóvásához az idegenhonos fajok arányának csökkentésére van szükség.
Forrás: Sokszínű Vidék
Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park