A 2014-2020-as programozási időszak tervezéséhez, valamint a magyar vidék mélyebb megismeréséhez nyújtott kiemelkedő segítséget a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) együttműködésének keretében megvalósult nagyszabású kutatási program.
A kutatási program fő célja a 2014–2020 közötti időszakra való felkészülés tudományos megalapozása volt, de emellett számos tudományág összefogásával és a legkülönbözőbb területek bevonásával a korábbiaknál jóval mélyebben vizsgálhatták a vidéket. Mindez a tervezéshez szükséges információkon felül számos elméleti, módszertani eredménnyel is szolgált. A programmal kapcsolatos egyeztetések 2011. év végén kezdődtek, majd a kutatási tevékenységek jelentős részét a következő két évben végezték el közel 100 millió forintos támogatással. A program koordinációját az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, illetve annak tudományos intézete, a Regionális Kutatások Intézete látta el. Perger Éva, az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézetének igazgatója szerint ezzel végre olyan pénzügyi és szervezeti kereteket kaptak, amelyben elmélyült, terepmunkára és a problémák mélyebb megértésére is lehetőséget adó kutatást végezhettek. A program keretében az intézet békéscsabai, budapesti, győri, kecskeméti és pécsi kutatóhelye is önálló témát kapott, így összesen hat kutatási projektet bonyolítottak le. Az Akadémia intézményhálózatának vidéki kutatóhelyein dolgozó szakemberek és más vidéki szakértők mintegy „virtuális” vidékkutatási hálózatot alkotva dolgoztak.
Összesen 6 összetett és 7 kisebb, egy-egy célra fókuszáló programot készítettek, így a közel 60 fő munkájával 13 területen 10 rész- és 24 esettanulmány, 1 szakbibliográfia, 5 adatbázis, 21 térkép és 29 tanulmány készült. A kutatás vezetője szerint nemcsak azért örültek a kutatás lehetőségének, mert eredményeikkel támogathatták a vidékfejlesztési tervezési folyamatot, hanem azért mert csak terepmunkával is kiegészített kutatással lehet igazán megalapozott következtetéseket levonni. Az elkészített esettanulmányok rávilágítottak a járások összességében jellemzően fennálló problémákra, mint például a népességcsökkenés, a munkanélküliség vagy az úthálózat hiányosságai. A kutatás során bíztatónak találták, hogy mindezen problémák mellett a társadalmi és a gazdasági fejlődés jelei is fellelhetők az ország egész területén, a legelmaradottabb térségeket is beleértve. A kétéves program során a kutatásokat egymásra építették, a különféle tudományterületek szereplői ugyanazt a problémát különböző szempontokból vizsgálták. A kutatások a következő tématerületeket ölelték fel, a teljesség igénye nélkül: a klímaváltozás hatásai és a vele járó kockázatokra való felkészülés, a környezeti állapot megőrzésével kapcsolatos tevékenységek, a rövid élelmiszerláncok és a helyi kezdeményezéseken alapuló vidékfejlesztés lehetőségei, a szegénység visszaszorításának lehetőségei, a társadalmi befogadás előmozdítását segítő gyakorlatok, az innováció és tudásátadás kérdéskörei, továbbá az egyes támogatások hatásainak nyomonkövetése.
Eredményeiket 2014. június 24-én mutatták be Kecskeméten, a Vidékfejlesztés jelene és jövője elnevezésű műhelykonferencián. A Tér és Társadalom című tudományos folyóirat 2015. évi első számában Perger Éva vidékkutatást összefoglaló írása a „Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Együttműködése keretében megvalósult komplex vidékkutatási programról” címmel az alábbi linken olvasható.
Szerző: MNVH
Forrás: Perger Éva – Tér és Társadalom
Fotó: Pixabay