A székelykapu a székelység legjelentősebb identitásszimbóluma, amit Hungarikum-díjjal ismertek el a napokban megtartott IV. Hungarikum Díjátadó Gálán Veszprémben.
A Kovászna Megyei Értéktár terjesztette fel a székelykaput a kiemelt nemzeti érték kategóriában. Ezt követően tavaly októberben hungarikummá nyilvánították a székely kaput, az elismerést március végén adták át.
A székelykapu hungarikummá való felterjesztésének dokumentációját dr. Szőcsné Gazda Enikő, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója készítette, aki rávilágított: „a székelykapu a faragóművészet és a díszítőművészet értékét őrző, hagyományos erdélyi építészeti elem, amely a székelyföldi régió házainak bejáratánál és kertek kapuinál látható.”
A székelykapu nem egyetlen helység kulturális relikviája, hanem a székely közösség tudatosan kiépített és napjainkig fenntartott kisépítészeti csodája, sajátos identitásszimbóluma.
A székelykapu az európai erődített kaputípusok ma is megcsodálható, egyik utolsó emléke, amely a székelység ácstechnikai és faragó tudását, valamint sajátos esztétikai érzékét közvetíti Európa számára” - áll a hungarikummá nyilvánítás indoklásában.
Székelyföldön még ma is 17 darab, 1825 előtt készített székelykapu található. Háromszék egyik legrégebbi, az 1733-ból, Dálnokról származó székely kapuja a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum bejáratát ékesíti.
„Büszkék vagyunk arra, hogy a székelység legjelentősebb identitásszimbóluma, tárgyi örökségünk egyik kiemelt értéke, a székelykapu is hungarikum lett a kürtőskalács után”, mondta Tamás Sándor. A háromszéki tanácselnök rámutatott: Kovászna megye minden szegletében kínálja kulturális-szellemi erőterünk, épített örökségünk alapjait képező, kézzel fogható vagy éppen szellemi értékeit. Ezek egy részét a megyei önkormányzat és a Kovászna Megyei Művelődési Központ által 2016-ban létrehozott Kovászna Megyei Értéktár gyűjti és népszerűsíti”.
Forrás: Origó, Maszol.ro
Fotó: Háromszéki önkormányzat