A tokaji borok és a libamáj mellett a mangalica hús azon kevés, nemzetközileg elismert csúcsgasztronómiai termék közé tartozik, mely a világon mindenhol keresett kuriózum. Számunkra azonban mégis elérhető, hiszen kiváló minőségben juthatunk hozzá a bio takarmánnyal táplált állatokból származó, antibiotikum-mentes húskészítményekhez egy fiatal, elismert tenyésztő gazdaságából, ahonnan a nemzetközi séfek is vásárolnak.
Hogyan tud bárki, a háztáji hobbitól a nagyüzemi állattenyésztőig etikusan előállított húst előállítani és közvetlenül a fogyasztóknak, éttermeknek és hentesüzleteknek értékesíteni? A saját gazdaságban, tanúsított bio takarmánnyal táplált, és antibiotikum-mentes, kiváló minőségű húsok iránti növekvő fogyasztói érdeklődés mellett hogyan tudnak a gazdálkodók a leghatékonyabban bejutni ezekre a piacokra és nyereségessé válni? Ezek a kérdések egyre inkább aktuálisak a magyar termelők és fogyasztók számára. A minőségi hús iránti kereslet és az egészséges táplálkozás iránti elkötelezettség újra az elfeledett mangalica tenyésztés felé fordítja az ágazat szereplőit és a fogyasztókat.
A magyar mangalica sertésnek 200 éves múltja van hazánkban, ma már nemzeti kincsként tartjuk számon a magas genetikai értéket képviselő állatokat. A mangalica hús ma az egyik legkeresettebb húsfajta az ízletes zsírosságának köszönhetően. Zamatos márványos húsa miatt vált mára egyre népszerűbbé a hazai gasztronómiában és a nemzetközi Michelin-csillagos éttermek ételkínálatának fontos összetevőjeként is. Íze észrevehetően merészebb, mint a legtöbb sertésterméké, miközben zamatosan lágy és lédús marad. Egyre többen foglalkoznak már mangalica tenyésztéssel, azonban ahogyan minden területen itt is van olyan termelő akit szenvedélye és elkötelezettsége már ifjú kora ellenére a legjobbak közé juttatott. Valaki, aki nem csupán jó minőségű terméket értékesít, de családjával az állatok tartása során is a legjobbat nyújtja, hiszen a disznóknak szánt bio takarmányt is maguk termelik saját gazdaságukban.
A Fine Dining Lovers című gasztronómiai szakmai magazin egy hosszú cikkben méltatta a közelmúltban Fekete Zsókát, akit itthon az egyik legelhivatottabb mangalicatenyésztőként ismerhettünk meg. Zsóka mára belföldön és külföldön is elismert szakember lett. Ugyanakkor ez a minőség a magyar fogyasztók asztalára is eljuthat, hiszen a hús, a kolbász, szalonna és zsír, valamint olyan prémiumtermékek, mint például a sonka, a disznósajt, hurka és különféle pástétomok, vagy éppen az abált csécsi szalonna mind megvásárolható közvetlenül Fekete Zsóka standján a budapesti Lehel piacon, vagy megrendelhető weboldalán keresztül. Így a fantasztikus ízélményt nem csupán a Michelin-csillagos éttermek vendégei élvezhetik, hanem mi, az átlagos vásárlók is.
Hogyan lett ennyire sikeres és elismert tenyésztő ilyen fiatalon, miért a mangalicára esett a választása, és mit tanácsolna a kezdő gazdálkodóknak? Ezekre a kérdésekre kerestem válaszokat Fekete Zsókával beszélgetve.
Honnan az indíttatása a földművelés és az állattenyésztés iránt?
Már kisgyerekkorom óta szeretem az állatokat. Nagyszülőktől, nagypapámtól örököltem ezt az állatszeretetet. Nekik mindig is voltak lovaik, disznóik és tyúkjaik a kertben. A földek, a mezőgazdaság szeretetét pedig édesapámtól láttam. Bio zöldségtermesztéssel foglalkoztunk 1997-től kezdve, mindemellett vetőburgonya termesztéssel több, mint 6 hektáron itt Hajdúböszörményben.
Kilenc évesen a húsvéti nyulakat, amit testvéremmel kaptunk, elkezdtem tenyészteni. Leadtam az átvevő ponton a süldő nyulakat. Ebből lett zsebpénzem, majd ebből gazdálkodtam. Később baromfikat is tartottam, keltettem a tojásokat. 10-12 évesen egy komplett kis gazdaságom volt a kertben. Mindemellett lovagolni jártam, sportoltam. Szóval beleivódott a vérembe az állatszeretet.
Mindig így tervezte?
Azt, hogy mangalicatenyésztő leszek, azt sose gondoltam volna. Mindig is szeretettem volna magamnak egy farmot. Ez meglett. Nagyon kemény munka áll mögötte, hogy ezt így meg tudtuk valósítani, több év áldozat, mind anyagi, mind szellemi-fizikai téren. Sokat köszönhetek szüleimnek, akik mind a mai napig mellettem állnak.
Hány hektáron termelnek jelenleg? Mi minden terem a földjeiken? Mekkora az állatállományuk?
Több mint 65 hektár bioterületünk van. Itt az állatoknak a biotakarmányt termeljük meg. Mivel ezt kapják, így a legjobb minőségű húst tudom biztosítani a vevőim számára. Kukorica, árpa, búza, napraforgó, cirok, borsó a megtermelt növényfélénk, de zöldtakarmányként lucernát is etetünk, amit egész évben frissen vagy bebálázva szolgáltatunk az állatoknak.
Miért éppen a mangalicára esett a választása?
Nem úgy terveztük, hogy szőke mangalicatenyésztéssel fogunk foglalkozni. A Fiatal Gazda pályázat segítségével bio zöldségfeldolgozó üzemet terveztünk és a melléktermék hasznosítása céljából gondoltunk pár darab mangalicát, ami jól hasznosítja az ilyen mellékterméket, igénytelen fajta és ami képviseli számunkra a tradíciót, a hagyományt.
Így mikor megérkeztek a mangalicák, akkor derült ki, hogy több mint fele vemhes volt és rá egy hétre már több, mint 50 mangalica volt a telepen. Akkor meg kellett tanulnunk a sertéstenyésztés minden csínját-bínját, hogy fenn tudjuk tartani a gazdaságot. Nagyon hosszú és kemény időszak volt ez. De beleszerettem. 20 szőke mangalica kocával kezdtem és mára már több, mint 80 anyakoca és szaporulata van a farmon. Ez több mint 500 mangalicát jelent.
Milyen feldolgozott termékek jelentik ma a vállalkozás fő profilját?
Ma már több, mint 30 féle terméket készítek és mindig újítok valamit. Sose áll meg az innováció. A tradicionális termékek mellett, mint pl: füstölt kolbász, füstölt szalonna, sós szalonna, zsír, hurka, disznósajt, stb. vannak új termékeim szezonálisan is: mint, pl grill termékek: mangalica húspogácsa, grillkolbász, szuvidált húsok, …stb., de új termékek között szerepelnek a különböző ízesítésű tepertőkrémek, zsírkrémek, virsli és párizsi is, ami sok hiedelem ellenére, csak húst és szalonnát tartalmaz nálam. Örülök annak, hogy a vevőim nagyon szeretik az újításaimat, sőt néha ők adnak ötleteket, amik mindig feltöltenek.
Hogyan és hol értékesítik a termékeket?
Nagyon széleskörű az értékesítési csatorna. Elsősorban Budapesten, a Lehel csarnokban találnak meg a vevőim minden pénteken. Itt már 2016 óta árusítok. Egy meghívást kaptam egy vásárra, ami olyan jól sikerült, hogy a vevőim unszolására el kezdtem rendszeresen járni, először csak kéthetente majd 2020 szeptemberétől hetente a piacra. Ez egy kemény életvitel, mert minden pénteken 2-kor kelünk anyával és este 8-9 óra mire hazaérünk a piacról, mivel Budapest 220 km távolságra van Hajdúböszörménytől.
De helybe, Hajdúböszörménybe is sokan eljönnek., főként Kelet-Magyarországról, magánvevők és boltok is. Itthon leginkább rendelés útján tudom kiszolgálni a vevőimet. Van olyan étterem Szlovéniából, aki személyesen Budapestre vagy éppen Hajdúböszörménybe is eljön, hogy megvásárolhassa a mangalica termékeket. Erre nagyon büszke vagyok.
Rendelni is lehet tőlem, ezeket a csomagokat futárszolgálattal szoktam küldeni, aki nem tudja személyesen megvásárolni a termékeket, így is hozzájuthat.
Mennyire manufakturális a feldolgozás? Hány főt foglalkoztatnak?
Teljesen manufakturális. Vannak ipari gépeim, melyek a 21. századi elvárásoknak megfelelő fejlettséggel segítik a feldolgozást, de minden terméket saját kezűleg fűszerezek. Minden feldolgozási folyamat manuális és gondos odafigyeléssel vezényelt, így tudjuk biztosítani a minőséget a vevőim számára.
2 főt foglalkoztatok a feldolgozásban és 2 főt a tenyésztésben, a farmon. Ott édesapám segít be, ő van kint rendszeresen, mert a feldolgozás a városban történik.
A több generációs gazdaságok, a generációváltás az agrárszektorban is jelentős feszültségeket hordoz magában. Kialakult önök között egyfajta munkamegosztás a családban, vagy hogyan hidalják át a közös döntések nehézségeit?
Igen, ez nagyon nehéz kérdés, mivel hárman vagyunk, édesapám, édesanyám és én.. Vannak persze feszültségek, viták, mivel mindenki erős személyiségű a családban, de igyekszünk közösen megoldani a elmerülő problémákat. Vannak nehezebb időszakok szerintem minden vállalkozásban.
Részt vesznek-e pályázatokon? Milyen eredményességgel?
Igen, édesanyám pályázatírással foglalkozik. Ez az ő vállalkozása, ezen a területen dolgozik, így van tapasztalat és lehetőség, hogy megvalósítsuk terveinket. Régebben több számunkra megfelelő pályázati lehetőség volt, mint pl: Fiatal Gazda pályázat, Élelmiszer üzemek fejlesztése pályázat, Kertészeti géptámogatás, Állattartótelep korszerűsítés,..stb. Ezeket a lehetőségeket kihasználva fejlesztettük a gazdaságot. Lépésről lépésre tudtuk kialakítani.
Hogyan látja mennyire elfogadó az üzleti környezet egy fiatal, innovatív vállalkozóval?
Nagyon nehéz elmagyarázni, vagy elfogadtatni a nézőpontomat más gazdákkal, mivel én mindig is egy kicsit más akartam lenni, mint a többiek, sőt nőként érvényesülni ebben a szakmában nem volt egyszerű. Ez egy nagyon hosszú folyamat volt. Akik fiatalok, elfogadják ezt a gondolkodásmódot, mondhatni csodálnak, sőt a fiatalokat az iskolába tudom motiválni, hisz sokszor visszamegyek az egyetemre, középiskolába előadást tartani.
Sok ember számára egy munkahely is nagy kihívást jelent, hogyan tudja oktatói munkáját, vállalkozását, gazdaságát mind összeegyeztetni időben és térben?
Igen, ezt sokan kérdezik. Nagyon fontos a szervezés és hogy az ember élvezze, amit csinál. Megszervezni a napot, a hetet, hónapot. Persze sok minden közbejön, sőt mindig van hátráltató tényező. De ez nem probléma nekem. Egy nap nálam néha „48 órából” áll, de én élvezem. Sokat megyek, de az ad motivációt, hogy sok pozitív visszacsatolást kapok a vevőimtől, a partnereimtől, egy-egy rendezvényen való részvételkor.
Hogyan látja a gazdaságok jövőjét, mit lát kulcsfontosságúnak abban, hogy felvehessék a versenyt a jövőben a gazdák?
Ez egy nagyon komplex kérdés. Fontos, hogy legyenek mezőgazdaságban termelő emberek, mert sajnos egyre kevesebben szeretnének gazdálkodni. Fontos, hogy a támogatási lehetőségek fennmaradjanak, bővüljenek, hogy tudjanak fejleszteni a gazdák. Legyenek szakmai rendezvények, képzések, ahol a szellemi tudást tudják gyarapítani, itt megismerkedhetnek egymással is, megtárgyaljak, hogy ki milyen technológiát használ, ötleteket szerezhetnek. Hasznos lehet olyan szakmai szervezetek létrehozása, akik külföldi utakat is szerveznek, hogy azt a külföldi tudást hazahova fejlesszék a gazdaságot.
A mezőgazdasági ágazat évről-évre egyre nagyobb gondokkal küzd a munkaerő és szakember utánpótlás terén. Fiatal gazdaként hogy látja, mi tehetné kecsegtetőbbé ezt a szakmát a fiatalok számára?
Bizony, ez nálam is így van. Nincs motivációja a fiataloknak. Nincs példakép, nincs számukra cél. A vállalkozók munkavállalói bértámogatása, akár a járulékeltörlés lenne a legnagyobb segítség. Sajnos egyre nagyobb bérigényeket szeretnének a fiatalok és mi vállalkozók, kisvállalkozók nagy erőfeszítéssel tudjuk kitermelni, sőt, főleg ha olyan aszályos időszak van mint most. Nem is biztos, hogy profitábilis. Nagyon függünk az időjárástól. A szakiskolákban érdeklődés hiányában nincs szakemberképzés. pl: hentesképzés a Hajdúböszörményi Széchenyi István Mezőgazdasági Középiskolában nem indul osztály, mert nincsenek jelentkezők. Nincs érdeklődés a szakma iránt? Miért nincs?
Az iskolák feladata a toborzás, a gazdálkodókat bevonva, teleplátogatással, üzemlátogatással, bemutatva, hogy a későbbiekben hol tanulhatnak gyakorlaton vagy hol dolgozhatnak tovább, ha elvégzik az iskolát.
Milyen alapvető tanácsokat adna egy „kezdő” gazdálkodó számára, mit tartson fókuszban az évek során, hogy később elégedetten tekintsen munkájára?
A legfontosabb a kitartás és szorgalom. Legyen célja, tudja mit szeretne elérni, merjen kockáztatni és fogja fel, hogy akár több év is eltelhet, mire eléri a célját. Utána könnyebb lesz a munkája és a sikerei kárpótolják majd az elmúlt, nehézségekkel teli időszakért.
Számos díj és elismerés tulajdonosa, melyikre a legbüszkébb?
Nagyon sok díjat sikerült elnyernem az elmúlt 10 évben. Már a kezdetekben elnyertem a Hajdú-Bihar Megyei Minőségi Termék Díjat. A Magyar Konyha Magazin beválasztott az ország 100 és azon belül is a 3 legjobb termelője közé. Az országos Mangalica Fesztiválokon a kezdetektől kezdve folyamatosan Termékdíjat sikerül elhozni. Külföldön a Düsseldorfi Magyar Napok Közönségdíját is megkaptam 2018-ban. Sajnos a pandémiás időszakban nem tudtunk se hazai- se külföldi rendezvényeken részt venni. Sertéstenyésztés vonalon pedig a Farmer Expon többszörösen sertéstenyésztési díjban részesültek a mangalica tenyészkocáim, kocasüldőim. Nagyon büszke vagyok rájuk.
Milyen fejlesztéseket tervez, terveznek a jövőben? Mik a célok?
A cél, hogy egyre többen megismerjék a Fekete Zsóka Mangalica Farm termékeit, külföldön és itthon is. Egyelőre nagy fejlesztéseket nem tervezünk. A minőség megtartása és a vevők elégedettsége a legfontosabb szempont a gazdaság működtetése során.
Nagyon köszönöm!
Szerző: MNVH
Fotó: Fekete Zsóka