Tekenye és Kisgörbő között, vadregényes területen álló Huszonyai-porta és -kultúrpajtát övező, szépen művelt kertben nemcsak termelnek, hanem zenei rendezvényeket is tartanak.
Huszonya-hegyen összekapcsolódik, mi több, összeforrt a mezőgazdaság a népdalok világával és más népi hagyományok őrzésével. Tekenye és Kisgörbő között, vadregényes területen álló Huszonyai-porta és -kultúrpajtát övező, szépen művelt kertben nemcsak termelnek, hanem zenei rendezvényeket is tartanak. Laposa Julcsi, az ötletgazda újra fel szeretné virágoztatni az egykori családi birtokot, és nem csak a gazdálkodását
A tekenyei származású Laposa Julcsi Junior Prima díjas népzenész, kulturális közvetítő.
Zenei mediátor végzettségét a párizsi Sorbonne Egyetemen szerezte. A Zala zenekar egyik alapító tagja, saját zenekara, a Laposa Julcsi Band kicsiknek és nagyoknak is muzsikál.
Gyerekkora óta szerves része életének a népzene, hegedűn játszik és énekel. Beszél franciául, angolul, olaszul, és még szlovénul is, mert Ljubljanában is tanult.
A népzene tisztelete és szeretete mellett a családi kiskertben szerzett emlékeit is ápolta, így merült fel a birtok és a rajta álló épületek létrehozásának ötlete.
– Én vagyok a Huszonyai-porta és -kultúrpajta egyik ötletgazdája, a másik a férjem. Ebbe a közös álomba 2022-ben vágtunk bele, és mára félig-meddig valósággá vált. El kell mondanom, hogy a családom ötvenkét esztendeje műveli kistermelőként a Zala-völgyi Huszonyai-dombháton fekvő gazdaságot. Szőlőt és gyümölcsöt termesztenek, 4600 négyzetméteren. Zalaszentgrót központjától távolabb esik a portánk, a mezőgazdasági besorolású Huszonya-hegyen. A Zalai-dombság egy keletre néző dombjának a hátán van, gyönyörű kilátással a sümegi várra és a zalai tájra. A birtokunk környékén szórványosan borospincék állnak, régen híres volt szőlőiről a környék.
Manapság a szőlő mellett főleg gyümölcsöt termelnek vagy konyhakertet művelnek a környékünkön. A szomszédos telkek húsz-harminc éve parlagon vannak, ezért utánajártunk, miként vásárolhatnánk meg őket, hogy új életre keltsük a felhagyott, de gyönyörű panorámájú szőlőket és gyümölcsösöket.
Kistermelőként elsősorban szőlőt termesztünk, de szörpök készítését is tervezzük, hogy minél többféle saját itallal tudjuk megkínálni a vendégeinket.
A vidéki életérzés mindig is az életem része volt, itt vannak a gyökereim, ide tartozom, és nem is akarok elszakadni innen. Gyermekként a szüleim mindig vittek minket a bátyámmal a hegyre, ahol legfőképp csak jókat játszottunk, bújócskáztunk a szőlőfürtök között. Aztán később már egy-egy szőlőmunkálati folyamatba is besegítettem, mint például a kötözésbe. És természetesen a szüret, azt nagyon szeretem, amikor a finom szőlőt megrágom.
A nagyszüleim olyan régi vágású emberek voltak, akik mind a családi életben, mind pedig a földi, gazdasági munkák elvégzésében fontosnak tartották a hagyományok átadását. Mama a napokban töltötte be nyolcvanötödik évét. Tőle is sokat tanulunk, mind a mai napig, például a gyümölcsfák ápolásáról.
A Huszonyai-porta célja, hogy minőségi programokkal telítse meg a Zala-völgyi hegyoldalt, hogy kis közösségi programok keretében szánjunk időt egymásra és egy jó beszélgetésre.
Emellett, ahogy időnk és energiánk engedi, a földet műveljük a családdal, beleértve anyukámat, a bátyámat és a férjemet.
A kezdet kezdete óta része volt a tervnek a kultúrpajta létrehozása, azt szánták központi közösségi térnek.
– Csak a kultúrpajtával együtt lesz teljes a hely, ezt már az induláskor tudtuk. Egy okleveles építész barátnőm, F. Demeter Erika a portánkra tervezte a pajtát, vendégfogadó térnek. Építtetői döntés alapján – a tervezett funkcionális igények kielégítése érdekében – a családi pincékhez legközelebb eső elhanyagolt terület környezetének rendbetételét követően egy bruttó harmincnyolc négyzetméter alapterületű új faszerkezetű fedett kerti építmény, pajta épült 2023. március idusán. Grebenár Péter és csapata készítették el a pajta szerkezetét, ami számomra a mai napig meghatározó pillanat. Az épület helyén százhuszonhét éven át egy vályogból vert falú pince állt, de sajnos el kellett bontanunk, mert a tartógerendája a falra omlott.
Laposa Julcsi életében kulcsszerepet játszik a népzene. Művészi tevékenysége szorosan kapcsolódik a Huszonyai-portához.
– „Merjük megélni hagyományainkat, népdalainkat”. Ez a mottóm, e szerint élem a mindennapokat.
A mai rohanó világban különösen fontos az, hogy próbáljuk egy kicsit lelassítani az életünket, legalábbis én erre törekszem, és éljünk meg minőségi perceket együtt, a természetben, pláne Budapest után, hisz mi itt élünk a férjemmel. A népzenének összetartó ereje van, ami századok óta fennáll, ezáltal magyarságunk is él. Ennek továbbadását pedig kötelességünk megtartani. A huszonyai búcsú ünnepét elődeink is mindig nagy becsben tartották. Ez most különösen felértékelődött az elmúlt években, de a legjobban talán akkor, amikor egy Budapestről leköltöző szerzetes elhatározta, hogy összefogja a hegyhez tartozó családokat, és felújíttatja a Szent Anna kápolnát. Erre a hagyományra különös figyelmet fogunk fordítani a jövőben.
Tudjuk, elengedhetetlenül fontos, hogy a vidék éljen, ezért mi is próbálunk mindent megtenni. 2021-ben született meg az a vidéket kulturálisan megmozgató mozgalom, ami pajtákat kapcsol össze, mégpedig a PajtaKult, aminek nagykövete vagyok.
A térségben működő Nyitott Porták szervezetnek is tagjai vagyunk. Fantasztikus ez a közösségi erő, amit itt tapasztalatok. Mindenki olyan más, egy szép, színes nagycsalád vagyunk, amire méltán büszkék lehetünk itt, a Zala völgyében.
A Huszonyai-porta és -kultúrpajta nyitóünnepségére több mint kétszázan látogattak el.
– Nem gondoltuk volna, hogy ennyien érdeklődnek irántunk. Sikerült minőségi programot összeállítani színvonalas előadók meghívásával, akik vonzották az embereket. Eljött például Kovács Gyula göcseji erdész, a Tündérkert mozgalom alapítója.
Van még hova fejlődnünk, de idővel mindent megoldunk. Mindenképp a népművészeti programok prioritást élveznek, legyen az hangszer-népdaloktatás, koncertek (természetesen árammentesen, hisz a telkünkön még nincs áram), természetvédelmi előadások, tornaórák – például jóga és pilates –, és természetesen a Huszonyai Búcsú, amit minden évben az Anna-naphoz kötődve tartunk, szombaton. Szeretném, ha a pajta és a porta is élne.
– Egy 2 hektáros terület várja, hogy kipucoljuk és új fénykorát élje, amivel jól feladtuk magunknak a leckét. Meg kell tervezni, hogy milyen növények találhatnának új otthonra Huszonyán. A Nyitott Porták hálózatának a tagjaként figyeljük a térséghez kapcsoló egyedi fejlesztési lehetőségeket, LEADER pályázati forrásokat, és ha lesz lehetőség, más forrásból is fejlesztjük környezetünket „szép Zalában”.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság/ Bella Huba
Fotó: Bella Huba